137522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómozható azofestékek előállítására
Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.522. SZÁM 22. a. 4—8. OSZTÁLY — G—10161. ALAPSZÁM Eljárás krómozható azofestékek előállítására J. B. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1945. december 27. Svájci elsőbbsége: 1944. szeptember 20. Azt találtuk, hogy értékes krómozható azofestékeket kapunk, ha diazotált, lakk-képző csoportokat tartalmazó aromás aminokat az OH S03 H I v-X z általános képletű azoösszetevőkkel alkáliás közegben egyesítünk, ahol X S02- vagy CO-csoportot, és Z alifás, aromás vagy hidroaromás maradékot jelent, és az így képzett azofestékeket esetleg krómleadó szerekkel hozzuk össze. Lakk-képző csoportokat tartalmazó aromás aminokon olyan vegyületeket értünk, amelyek az aminogyökhöz o-helyzetben egy hidroxil-, karbonsav- vagy alkoxigyököt tartalmaznak, vagy a szalicilsavcsoportot tartalmazzák. Például szóba jöhetnek: o-aminofenolok, o-aminonaftolok, oaminobenzolkarbonsavak, o-aminonaftalinkaríbonsavak, o-aminoalkoxibenzólok, mint o-aminometoxi-, -etoxi- vagy -propiloxibenzólok vagy aminoszalicilsav-vegyületek. Ezeket a vegyületeket még tetszés szerint tovább helyettesíthetjük, például alkil-, nitro-, szulfonsavcsoportokkal vagy halogénnel. A fenti képlet szerinti kapcsolóösszetevőket a 236,226 sz. svájci szabadalomnak megfelelően képezzük. A találmány szerint, többnyire előnyösen piridinben előállított festékek gyapjún, krómleadó szerekkel utánakezelve az alkalmazott diazo- vagy azoösszetevőktől függően, a legkülönbözőbb tónusú színárnyalatókat adják, pl. borvöröstől olivazöld színekig, jó általános színállósággal. Az új festékek sok esetben kiválóan alkalmasak az egyfürdős krómozóeljárás kivitelezéséhez. Magukban fémesítve összetett vegyületek jönnek létre, melyek jó egalizáló képességgel tűnnek ki. Hasonló festékek előállítására már ismeretes 1--oxinaftalin - 4 - szulf onsavamid- 8- szulf onsavnak mint kapcsolóösszetevőnek alkalmazásával. E festékekkel szemben a találmány szerint előállított festékek azzal tűnnek ki, hogy a színképben mélyebb színük van és jobb esti színt adnak. Egyes esetekben fényállóságuk is jobb. Az alábbiakban néhány példát iismertetünk, anélkül azonban, hogy ezek korlátoznák a találmány terjedelmét. 1. példa: 18,9 rész (itt és a többi példában is súlyrész értendő) 2-amino~l-oxibenzol-4- szulfonsavat diazotálunk és a nátriumbikarbonáttal gyenge kongóibolyás reakcióra letompított diazooldatot 5 C°-on olyan oldathoz folyatjuk, amelyet 40 rész l-oxinaftalin-4-(4'-metilfenil)-szulfon-8 -szulfonsavból, 15 rész vízmentes szódából 300 rész vízben képeztünk. Miután a kapcsolódás befejeződött, a festéket konyhasó hozzáadásával elkülönítjük, a csapadékról leszűrünk és azt megszárítjuk. Az így nyert festék fekete por, mely vízben ibolyaszínű oldatot ad és gyapjún savanyú fürdőből piros árnyalatokban jelenik meg, melyek az utánakrómozáskor nagyon jó fényállóságú bordóvörösbe mennek át. Ha l-oxinaftalin-4-metilszulfon-8-szulfonsav helyett az l-oxinaftalin-4-(4'-metilfenil)-szulfon-8-szulfonsavat használjuk, akkor hasonló tulajdonságú festéket nyerünk, kissé sárgás színezéssel. 2. példa: 13,7 rész 2-amino-benzoesavat diazotálunk és a diazooldatot 5—10 C°-on fölös mennyiségű nát-