137521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómtartalmú textilnyomófestékek előállítására
Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.521. SZÁM 8. m. OSZTÁLY —G—10158. ALAPSZÁM Eljárás krómtartalmú textilnyomófestékek előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1945. december 27. Svájci elsőbbsége: 1944. július 28. Textilnyomófestékek, melyeknek krómfestékeken kívül ipari gumi vagy gumi arabicum és alkáli- vagy ammóniumkromát ill. -bikromát tartalmuk van, a kész nyomatokban bizonyos keménységet mutatnak. Azt találtuk, hogy ezt a jelenséget el tudjuk kerülni, ha a szokásos összetételű krómtartalmú textilnyomófestékekhez még olyan fémvegyületeket adunk, amelyek vizes oldatban színtelen, kétvagy háromértékű katiónokat szolgáltatnak és kromátokkal nem képeznek oldhatatlan sókat. Ezeket a fémeket és Jcromátokat vagy ill. bikromátokat előbb magukban is kombinálhatjuk, ha krómsavat vagy alkáli- vagy ammóniumkromátot ill. -bikromátot az említett 2- vagy 3-vegyértékű fémek alkalmas vegyületeivel cserebomlásba hozunk. Emellett nem szükséges, hogy a reakciótermékeket elkülönítsük, hanem a kapott oldatokat közvetlenül alkalmazhatjuk vagy ezeket begőzölögtethetjük vagy pedig, ha az oldhatósági viszonyok annak kedveznek, a fémkromátokat el is különíthetjük. Mint a fenti meghatározás szerinti két- vagy háromvegyértékű fémek, ipari szempontból elsősorban . a következők jönnek figyelembe: cink, kadmium, magnézium, kalcium, stroncium, alumínium stb. Nincs szükség arra, hogy az összetevőket egészszámú atomviszonyban alkalmazzuk. Azt figyeltük meg, hogy a króm kedvező atomviszonya a két- vagy háromvegyértékű fémekhez általánosságban 3 : 2 érték körül van, de ettől lényegesen el is térhet. Egyebekben pedig előnyös, ha a fémvegyületek és kromát kombinálásakor esetleg fellépő savanyú reakciót valamilyen bázis, mint ammónia, alkálihidroxidok, alkálikarbonátok stb., hozzáadásával semlegesítjük. A krómvegyület szükséges mennyiségének megállapítására mindenkor a szóban forgó festék krómszükséglete és a készítmény krómtartalma a mérvadó. 1. példa: 30 rész nátriumbikromátot 75 rész vízben oldunk, továbbá 41 rész cinkszulfátot is oldunk 45 rész vízben, e két oldatot összeöntjük, majd kavarás közben 26 rész 25%-os ammóniát adunk hozzá. A képződött csapadékról leszűrünk, kevés vízzel mosunk (előnyösen hideg vízzel) és 60—70 C°on szárítunk. A kapott sárga por kb. 25% krómot tartalmaz; Cr : Zn : NH3 atomviszonya megközelítőleg 3:2:2. Ezt a készítményt például az alábbi nyomófestékben alkalmazhatjuk: 2 g krómazurol S konc. 8 g karbamid 27 g víz 60 g ipari gumi 1 : 3 3 g ecetsav 80% összesen 100 g. Ehhez a pasztához a fenti példa szerint készített cinkkromátból 2 g-t adunk. Ezzel a festékkel nyomott természetes vagy műselyem a gőzölés, mosás és szárítás után puha fogású. A fenti példában ammónia helyett etanolamint is használhatunk. 2. példa: 3 rész nátriumbikromátot 3,9 rész cinkszulfáttal összekeverünk, 3 térf. rész tömény ammóniaoldattal átnedvesítjük és az egészet gőzfürdőn megszárítjuk. A kapott por az előbbi nyomófestékben ugyancsak igen jó eredményt ad. Az alábbi készítményekkel hasonló eredményt érünk el: a) 3 rész nátriumbikromátot 18 rész vízben oldunk és ehhez 3,9 rész cinkszulfátnak 12 rész vízben képzett oldatát adjuk, az elegyet 3 rész 30%- -