137521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krómtartalmú textilnyomófestékek előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.521. SZÁM 8. m. OSZTÁLY —G—10158. ALAPSZÁM Eljárás krómtartalmú textilnyomófestékek előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1945. december 27. Svájci elsőbbsége: 1944. július 28. Textilnyomófestékek, melyeknek krómfestéke­ken kívül ipari gumi vagy gumi arabicum és al­káli- vagy ammóniumkromát ill. -bikromát tar­talmuk van, a kész nyomatokban bizonyos ke­ménységet mutatnak. Azt találtuk, hogy ezt a jelenséget el tudjuk ke­rülni, ha a szokásos összetételű krómtartalmú textilnyomófestékekhez még olyan fémvegyülete­ket adunk, amelyek vizes oldatban színtelen, két­vagy háromértékű katiónokat szolgáltatnak és kromátokkal nem képeznek oldhatatlan sókat. Ezeket a fémeket és Jcromátokat vagy ill. bikro­mátokat előbb magukban is kombinálhatjuk, ha krómsavat vagy alkáli- vagy ammóniumkromátot ill. -bikromátot az említett 2- vagy 3-vegyértékű fémek alkalmas vegyületeivel cserebomlásba ho­zunk. Emellett nem szükséges, hogy a reakcióter­mékeket elkülönítsük, hanem a kapott oldatokat közvetlenül alkalmazhatjuk vagy ezeket begőzö­lögtethetjük vagy pedig, ha az oldhatósági viszo­nyok annak kedveznek, a fémkromátokat el is különíthetjük. Mint a fenti meghatározás szerinti két- vagy háromvegyértékű fémek, ipari szempontból első­sorban . a következők jönnek figyelembe: cink, kadmium, magnézium, kalcium, stroncium, alu­mínium stb. Nincs szükség arra, hogy az összetevőket egész­számú atomviszonyban alkalmazzuk. Azt figyel­tük meg, hogy a króm kedvező atomviszonya a két- vagy háromvegyértékű fémekhez általános­ságban 3 : 2 érték körül van, de ettől lényegesen el is térhet. Egyebekben pedig előnyös, ha a fém­vegyületek és kromát kombinálásakor esetleg fel­lépő savanyú reakciót valamilyen bázis, mint am­mónia, alkálihidroxidok, alkálikarbonátok stb., hozzáadásával semlegesítjük. A krómvegyület szükséges mennyiségének meg­állapítására mindenkor a szóban forgó festék krómszükséglete és a készítmény krómtartalma a mérvadó. 1. példa: 30 rész nátriumbikromátot 75 rész vízben ol­dunk, továbbá 41 rész cinkszulfátot is oldunk 45 rész vízben, e két oldatot összeöntjük, majd kava­rás közben 26 rész 25%-os ammóniát adunk hoz­zá. A képződött csapadékról leszűrünk, kevés víz­zel mosunk (előnyösen hideg vízzel) és 60—70 C°­on szárítunk. A kapott sárga por kb. 25% krómot tartalmaz; Cr : Zn : NH3 atomviszonya megközelí­tőleg 3:2:2. Ezt a készítményt például az alábbi nyomófes­tékben alkalmazhatjuk: 2 g krómazurol S konc. 8 g karbamid 27 g víz 60 g ipari gumi 1 : 3 3 g ecetsav 80% összesen 100 g. Ehhez a pasztához a fenti példa szerint készí­tett cinkkromátból 2 g-t adunk. Ezzel a festékkel nyomott természetes vagy műselyem a gőzölés, mosás és szárítás után puha fogású. A fenti pél­dában ammónia helyett etanolamint is használha­tunk. 2. példa: 3 rész nátriumbikromátot 3,9 rész cinkszulfát­tal összekeverünk, 3 térf. rész tömény ammónia­oldattal átnedvesítjük és az egészet gőzfürdőn megszárítjuk. A kapott por az előbbi nyomófes­tékben ugyancsak igen jó eredményt ad. Az alábbi készítményekkel hasonló eredményt érünk el: a) 3 rész nátriumbikromátot 18 rész vízben ol­dunk és ehhez 3,9 rész cinkszulfátnak 12 rész víz­ben képzett oldatát adjuk, az elegyet 3 rész 30%- -

Next

/
Oldalképek
Tartalom