137516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített karbamidok előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.516 SZÁM 12 o. 11-18. OSZTÁLY — G-10143. ALAPSZÁM Eljárás helyettesített karbamidok előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1945. december 27. Svájci elsőbbsége: 1944. december 28. Az N-ben helyettesített karbamidokat általában nem lehet szulfonsavhalogenidekkel egységesen acilezni. A régebbi irodalomban ezért azt ajánlot­ták, hogy ezeket a vegyületeket szulfonilizocia­nátoknak aminokkal történő cserebomlásával ál­lítsák elő. Ezt az eljárást azonban nem lehet álta­lánosságban alkalmazni, mert szulfonilizocianátok nagyipari előállítása túl nagy nehézségekkel jár. Éppen ezért e testek készítésére bizonyos kerülő utakat ajánlottak. Így pl. a 741.533 sz. német sza­badalmi leírásban ismertetve van szulfonsavhalo­genidek cserebomlása izokarbamidalkiléterekkel a megfelelő N-szulfon-izokarbamidalkiléterekké és ezek elszappanosítása tömény vizes halogénhid­rogénsawal N-szulfonkarbamidokká. A 224,638 és a 227,035 sz. svájci szabadalmi leírások szulfon­amidok cserebomlását ismertetik ciánsavval ill. izociánsav-származékokkal, pl. alkilizocianáttal ill. alkilaminoszénsavkloriddal. Mindezek az eljá­rások azonban körülményesek, vagy olyan munka­módot igényelnek, amely a nagyon mérges fosz­génhez van kötve. Azt találtuk, hogy ilyen helyettesített karbami­dokat könnyen nyerhetünk, ha N-szulfonkarbami­dokat aminokkal ill. sóikkal a következőképpen reagáltatunk: Rj — S02 — N — CO — NH2 + HN — R 3 = R2 R4 R1 _S0 2 — N — CO — NH — R3 + NH 2 , í í R2 R4 ahol Rí aromás vagy aralifás gyök R2 hidrogén vagy egy szerves gyök R3 egy szerves gyök, és R4 hidrogén vagy alkil. A cserebomlás meglepően könnyen megy végbe, pl. az aminők halogénhidrogénsavas sóival, vagy magukkal a szabad bázisokkal is, adott esetben katalitosan ható anyagok jelenlétében, mint ami­lyenek pl.: trietilamin, trimetüamin, dimetilamlin, dietilanílin, piridin, formümetüanüin stb. A kondenzáláshoz alkalmas aromás ill. aralifás N-szulfonkarbamidok közül példaképpen legyenek megemlítve: benzolszulf onkarbamid, p-toluolszul­fonkarbamid, p-klórbenzolszulfonikarbamid, p-nit­robenzolszulf onkarbamid, p-aminobenzolszulf on­karbamid, p-acilaminobenzolszulfonkarbamid, 3,4--dimetilbenzolszulf onkarbamid, 3,4-diklórbenzol­szulfonkarbamid, a-naftalinszulfonkarbamid, ß­-naftalinszulf onkarbamid, difenilszulfonkarbamid, 4-fenoxi-benzolszulf onkarbamid, benzilszulf onkar­bamid, benzolszulfonmetilkarbamid, klórbenzol­szulfonmetilkarbamid, toluolszulfonmetükarba­mid, stb. Reakciós együtthatóként egész általánosságban az aminokat nevezhetjük meg, éspedig egyaránt az alifásakat, aliciklusosakat, aralifásakat, aromá­sakat és heterociklusosakat; elsősorban a primer aminők ül. ezek sói alkalmasak. Ammónia ül. va­lamilyen ammóniumsó képzése mellett karbamid­származékokká kondenzálnak. Ammóniumsó leha­sadása mellett szekunder aminők is képesek rea­gálásra. A találmány szerinti eljárást úgy foganatosítjuk, hogy pl. a szulfonkarbamidokat ül. ezek sóit aminsókfeal hevítjük; a kiindulási karbamidokat ill. sóikat adott esetben finoman elosztott állapot­ban alkalmazzuk, vagy oldva ill. szuszpendálva közömbös hígítószerekben használjuk, mint ami­lyenek pl. benzol, toluol, xilol, klórbenzol, benzin, klórszénhidrogének stb. A körülmények szerint hígítva vagy alkoholos oldatban is dolgozhatunk. A szulfonkarbamidot pl. dimetilanüinban oldhat­juk és a szabad aminnal közvetlenül kondenzál­hatjuk. Az eljárás általánosan alkalmazható és olyan anyagokhoz vezet, amelyeket textilsegédszerek és tartósítószerek, fertőtlenítő- és kártevőirtószerek pl. molytalanító szerek előállítására használha­tunk és ezenkívül a lakk- és a műanyagiparban,

Next

/
Oldalképek
Tartalom