137513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.513 SZÁM 12 o. 19-22. 45 1. OSZTÁLY — G—10140. ALAPSZÁM Eljárás kondenzációs termékek előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1945. december 18. Svájci elsőbbsége: 1944. december 19. Azt találtuk, hogy triklór- vagy tribrómakroleint vagy ezek reakcióképes származékait, mint pl. pentaklórpropént, kondenzálni lehet olyan aromás vegyületek 1 vagy 2 móljával, amelyek reakcióképes hidrogént tartalmaznak. A munkát célszerűen alkalmas kondenzálószerek, mint kénsav, cinkklorid, alumíniumklorid, bórfluorid stb., jelenlétében végezzük. Az 1 mol aldehidből ill. reakcióképes származékából és 1 mol aromás vegyületből álló kondenzációs termékekben az áruhoz (hidroxilgyökhöz, halogénhez stb.-hez) képest «-helyzetű helyettesítőt adott- esetben tovább lehet cserebomlásba hozni. Ilyképpen pl. aromás vegyületnek egy második móljával végzett kompenzálás útján aszimmetrikus di ariivegyületekhez juthatunk. Az 1 mol aldehid és 1 mol aromás vegyület kondenzálásával nyert karbinólokat például eleszterezhetjük vagy eléterezhetjük. A megfelelő halogénhidrogéneszterek halogénjét pl. a CN, SCN stb., gyökökkel vagy aminők, alkoholok. fenolok, stb., maradékaival cserélhetjük ki. Ilyen módon az Ar —CH —R I * C — Hal / \ Hal Hal általános képletű vegyületekhez jutunk, melyekben - Ar olyan aromás maradék, mely tetszőlegesen helyettesítve van vagy nincsen helyettesítve, vagy egy heteroatommal vagy heteroatomcsoporttal van kötve, R halogén, hidroxilgyök vagy valamilyen szerves maradék, és Hal klór vagy bróm. Alkalmas aromás vegyületként példaképpen az alábbiakat adjuk meg, anélkül azonban, hogy a találmány terjedelmét ezekre kívánnék korlátozni: benzol, toluol, o-, m-xilol, klórbenzol, brómbenzol, diklórbenzol, o-klórtoluol, fenol, krezólok, xilenólok, halogénfen ól ok, p-klórtiofenol, p-klóranilin, anizol, o-klóranizol, hidrinek, tetralin, naftáim, halogénnaftalinok stb. Az új kondenzációs termékeket mint közbenső termékeket, részben pedig mint kártevő irtószereket is alkalmazhatjuk. 1. példa: 23 rész pentaklórpropént 50 rész klórbenzollal összekeverünk és 20 C"-on keverés közben 40 térfogatrész oleum (26% SO;!) és 60 térfogatrész kénsavmonohidrát elegyéhez csöpögtetünk. Az egészet két óra hosszat keverés közben 35 C°-on tartjuk és a cserebomlás befejezése után vízbe öntjük. Az illó alkatrészeket vízgőzzel kihajtjuk, a maradékot kiéterezzük és nagyvákuumban desztilláljuk. A várt G

,

a

-bis-(4-iklórfenil)-/5,y,y-triklórpropén 0,3 mm llg nyomáson és 180—132 C"-on mint.sűrű folyadék keletkezik. Ennek a vegyületnek jó rovarölő hatása van. 2. példa: 30 rész pentaklórpropént 120 rész o-diklórbenzollal összekeverünk, majd 0 és 5 C° közt 6 rész alumíniumkloridot adunk hozzá. Szobahőmérsékleten mintegy 12—18 óra hosszat továbbkeverünk, a reakciós terméket vízbe öntjük és a fölös menynyiségű o-diklórbenzolt vízgőzzel desztilláljuk. A maradékot éterben felvesszük és nagyvákuumban desztilláljuk. A várt ««-bisíS^-diklórfenirj-y^yjy-triklórpropén 0,2 mm Hg nyomáson és 218 C°on jó hozammal mint nyúlós olaj keletkezik. 3. példa: 60 rész toluolt 36 rész triklórakroleinnel összekeverünk és ehhez jeges hűtés közben 44 rész kénsavmonohidrátot csöpögtetünk. Két óra hoszszat 45—50 C°-on melegítünk, majd a reakciókeveréket jégre öntjük. Az illó alkatrészeket vízgőz-