137509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monoalkil-izobutil-ecetsavak bázisos észtereinek előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.509. SZÁM 12. q. 32—34. OSZTÁLY — G-10048. ALAPSZÁM Eljárás monoalkil-izobutil-ecetsavak bázis os észtereinek előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1944. augusztus 3. Svájci elsőbbsége: 1943. augusztus 4. Fromherz és más szerzők vizsgálatai szerint (Arch. exp. Path. u. Pharm. 173, 124, 1933) alifás karbonsavak bázisos észtereinek nincs említésre méltó görcsoldó hatásuk. A szabadalmi irodalomban ismertté vált alifás karbonsaveszterek, így a 3-dietilamino-2,2-dimetil-l-propanol izovaleriánsav-, ill. «-brómizovaleriánsav-, ill. izopropilallilecetsav-, ill. dietilecetsavesztere is csak igen gyenge neurotrop-atropinszerű viselkedést mutatnak. Nem sokkal jobban viselkednek a Halperntől (Arch, internat. de Pharmacodyn. 59. 149, 1938) említett észterek, mint a dietilaminoetanol etilbutilecetsav-, ill. dibutilecetsavesztere, a dietilamino-(l)-propanol-(3) dibutilecetsavesztere, a dietilamino-l)-pentanol-(4) ecetsav-, propionsav-, n-vajsav-, dietilecetsav-, etilbutilecetsav-, ill. dibutilecetsavesztere. Ezekkel szemben meglepő módon azt találtuk, hogy a monoalkil-izobutil-ecetsavak bázisos észterei kiváló görcsoldó tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez a viselkedés nem volt várható. Az észterek előállítására pl. a monoalkil-izobutil-ecetsavak cserebomlásra képes származékait, vagyis azok halogenidjeit, észtereit vagy anhidridjait, kondenzálószerek jelenlétében vagy ezek nélkül, a nitrogénnél tercier-helyettesítésű aminoalkoholokkal hozzuk össze, vagy pedig az említett savakat ill. sóikat, esetleg savlekötőszerek jelenlétében, a szóban forgó aminoalkoholok cserebomlásra képes észtereinek hatása alá helyezzük. Aminoalkoholok reakcióképes észterein különösen halogénhidrogénsavakkal, arilszulfonsavakkal és máseffélékkel képzett észtereket értünk. Lehet azonban monoalkil-izobutil-ecetsavakat halogenaikilesztereikké is átalakítani és ezeket szekunder aminokkal cserebomlásba hozni. A halogénalkileszterek előállítására célszerűen úgy járunk el, hogy a monoalkil-izobutil-ecetsavakat ill. a halogenideket, észtereket vagy anhidrideket, kondenzálószerek jelenlétében vagy ezek nélkül, alkilénhalogénhidrinek hatása alá, vagy pedig e savak sóit alkilénhalogénhidrinek vagy alkiléndihalogenidek hatása alá helyezzük és a kapott vegyületekben esetleg jelenlevő hidroxilgyököket halogénnel helyettesítjük. A találmány szerinti eljárással előállított bázisos észtereknek szervetlen vagy szerves savakkal képzett sói vízben oldódnak. 1. példa: 9 rész n-propil-izobutil-ecetsavkloridot kavarás közben 6 rész dietilaminoetanolhoz adunk és a keveréket kavarás közben rövid ideig 160°-on hevítjük, miközben hőfejlődés mellett tiszta, világosbarna olaj keletkezik, melyet előnyösen még melegen vízzel elegyítünk. A vizes oldatot néhányszor kiéterezzük, majd a bázist tömény ammóniával szabaddá tesszük, éterben felvesszük, az éteres oldatot vízzel egyszer megmossuk, megszárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A maradék 16 mm nyomáson 145—147°-nál forr. Egészen hasonló módon kapjuk meg az észtereket más bázisos alkoholokkal is, így pl. dimetilaminoetanollal, dimetilaminopropanollal, dietilaminopropanollal, piperidinoetanollal és . m-dimetilaminociklohexanollal. 2. példa: 19 rész di-izobutil-ecetsavat 14 rész /S-klóretil-dietilaminnal és 20 rész hamuzsírral 250 térf. rész száraz eceteszterben 24 órán át kavarás közben forrásig hevítünk. Kihűlés után a káliumkloridról leszívunk, a maradékot eceteszterrel megmossuk és az egyesített eceteszteroldatokat híg sósavval kivonjuk. Ezt a savanyú oldatot kiéterezzük, majd a bázist hamuzsíroldattal felszabadítjuk és éterben felvesszük. Az éteres oldat megszárítása után az oldószert elpárologtatjuk. A maradék 0,8 mm nyomáson 98—99°-nál forr. Hasonló módon lehet cserebontással átalakítani pl. az n-butil-izobutil-ecetsavat' és az n-amil-izobutil-ecetsavat is a megfelelő bázisos észterekké.