137508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a di-n-butilecetsav piperidino-etanoleszterének előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.508 SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — G—10047. ALAPSZÁM Eljárás a di-n-butilecetsav piperidino-etanoleszterének előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1944. augusztus 3. Svájci elsőbbsége: 1943. augusztus 4. Fromherz és egyéb szerzők vizsgálatai szerint (Arch. exp. Path. u. Pharm. 173, 124, 1933) alifás karbonsavak bázisos észtereinek nincs említésre­méltó görcsoldó hatásuk. Éppígy a szabadalmi irodalomban ismertté vált alifás karbonsaveszte­rek, mint pl. a 3-dietilamino-2,2-dimetil-l-propa­nol 'izovaleriánsav- ill. a-brómizovaleriánsav- ill. izopropilallilecetsav- ill. dietilecetsavesztere, igen gyenge, neurotrop-atropinszerű viselkedést mu­tatnak. Nem sokkal jobban viselkednek a Hal­perntől említett észterek (Arch, internat. de Phar­macodyn. 59, 149, 1938), mint pl. a dietilaminoeta­nol etilbutilecetsav- ill. dibutilecetsav-esztere, a dietilamino-(l)-propanol-(3) dibutileoetsavesztere, a dietilamino-(l)-pentanol-(4) ecetsav-, propion­sav-, n-vajsav-, dietilecetsav-, etilbutilecetsav- ill. dibutilecetsavesztere. Ezzel szemben meglepő módon azt találtuk, hogy a di-n-butilecetsav piperidino-etanolesztere kiváló görcsoldó hatású. Ezt a viselkedést nem lehetett várni. Az észter előállítására pl. a di-n-butilecetsav cserebomlásra képes származékait, vagyis halo­genidjeit, észtereit vagy anhidridjét, kondenzáló­szerek jelenlétében vagy enélkül, piperidino-eta­nollal, vagy pedig a piperidino-^etanol cserebom­lásra képes észtereit, esetleg savlekötőszerek je­lenlétében, az említett savval ill. sóival hozzuk össze. A piperidino-etanol reakcióképes észterein kü­lönösen a halogénhidrogénsavakkal, arilszulfon­savakkal és máseffélékkel képzett észtereket ért­jük. Lehet azonban di-n-butilecetsavat halogén-etil­esztereivé is átalakítani és ezeket piperidinnel cserebomlásba hozni. A halogénetileszterek előál­lítására célszerűen úgy járunk el, hogy di-n-bu­tilecetsavat ill. ennek halogenidjeit, észtereit vagy anhidridjét, kondenzálószerek jelenlétében vagy enélkül, etilénhalogénhidrinek hatása alá, vagy pedig a szóban forgó sav sóit etilénhalogénhidri­nek vagy etiléndihalogénidék hatása alá helyezzük és a kapott vegyületekben esetleg előforduló hid­roxilgyököket halogénnal helyettesítjük. Az új bázisos észter, szervetlen vagy szerves savakkal képzett sói alakjában, vízben oldható. 1. példa: 9,5 rész di-n-butilecetsavkloridot kavarás köz­ben 6,5 rész piperidinoetanolhoz adunk és -az ele­gyet kavarás közben rövid ideig 160°-on hevít­jük, mire hőfejlődés mellett tiszta barna olaj ke­letkezik, melyet előnyösen még melegen, vízzel elegyítünk. . A vizes oldatot néhányszor kiéterez­zük, majd a bázist tömény ammóniával felszaba­dítjuk. A bázist éterben felvesszük és néhányszo­ri vizes mosás és az éteres oldat megszárítása után az oldószert elpárologtatjuk. A maradék 11 mm nyomáson 167—169°-nál forr. Az észter klór­hidrátja 123—124°-on olvad. 2. példa: 35 rész di-n-butilecetsavkloridot 17 rész etilén­klórhidrinnel piridin jelenlétében cserebomlásba hozunk. A reakció befejeztével az elegyet éterrel és vízzel összerázzuk, az éteres oldatot megszá­rítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A maradé­kot vákuumban frakcionáljuk és az így kapott di-n-butilecetsav-^-klóretileszterből 20 részt me­legben 14 rész piperidinnel cserebomlásba ho­zunk. Ezután az elegyet éterrel és vízzel össze­rázzuk. Az éteres oldat megszárítása után az oldó­szert elpárologtatjuk. A maradék 11 mm nyomá­son 167—169°-nál forr. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a di-n-butilecetsav piperidino-etanol­eszterések előállítására, azzal jellemezve, hogy a di-n-butjlecetsav ill. ennek reakcióképes szárma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom