137505. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet belső égésű erőgépek tüzelőanyagszivattyújához

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.505. SZÁM 46. b2

. OSZTÁLY — L-9786. ALAPSZÁM Szabályozószerkezet belső égésű erőgépek tüzelőanyagszivattyújához Lacsny Árpád, Budapest és Simon Andor, Budapest A bejelentés napja: 1945. december 12. Ismeretesek oly tüzelőanyagszivattyúk, amelyeknél a szivattyú lökethossza változtatható. E szivattyúk egyik csoportjánál a befecskendezéskor fellépő nyomások nem terhelik a vezérlőtagot, ez azonban szabályozás közben a vezérlőerők irányára harántirányú mozgást is végez. E mozgás létrehozása végett legalább egy külön eszközre, rendszerint szögemelőre van szükség, ami a szerkezetet bonyolulttá teszi. A találmány szabályozó szerkezet belső égésű erőgépek tüzelőanyagszivattyújához, mely a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségét szintén az adagoló szivattyú löketének változtatásával szabályozza. A találmány szerinti szabályozó szerkezet hasonló ismert szerkezetektől abban különbözik, hogy az adagoló szivattyú szívólöketét határoló, két üzemi tényező függvényében vezérelt tagja akként van elrendezve, hogy a vezérlő tag a vezérlő erők irányára harántirányban nem mozdulhat el. Az a két üzemi tényező, melynek függvényében a szívólöketet határoló tagot vezéreljük, tehát a szivattyú löketének hosszát változtatjuk, lehet például a motor fordulatszáma vagy teljesítménye, vagy más hasonló üzemi tényező és kézi behatás is. A találmány szerinti szerkezetnél a lökethosszat szabályozó, tehát a löket mértékét korlátozó tag nincsen helytálló ponton ágyazva, hanem kizárólag mozgó elemekre támaszkodik, illetőleg ilyenekkel van összekötve. Ezek az elmozduló elemek lehetnek egyrészt a dugattyú hajtóművének valamely része, például a löketközvetítő rúd vagy a dugattyúrúd, illetőleg a dugattyú és centrifugáiszabályozó hüvelye, vagy valamely más vezérlő tag, melynek mozgásait a szabályozómű működésében hasznosítani kívánjuk. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a löket hosszát határoló tag oly kétkarú emelő, mely a dugattyúrúdra illetőleg a löketközvetítő rúdra támaszkodik és melynek mindegyik karja egy-egy szabályozó erő behatása alatt áll. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban két egymásra merőleges metszetben tüntettük fel. A szivattyút az A tengelyen ékelt B bütyköstárcsa hajtja. Az 1. ábrában feltüntetett helyzetben F dugattyút működtető E löketátvivő rúd feje a B bütyköstárcsa oldalára támaszkodik. Az F dugattyút, önmagában ismert módon, G rugó bal felé igyekszik elmozdítani. Az A tengelyen ékeltük a C fogaskereket, amely a D fogaskerékkel kapcsolódik és ezáltal, hajtja a Q tengelyen elrendezett, az L lengőtömegekkel szerkesztett centrifugál szabályozót. Az L lengőtömegek R karjai kétkarú emelők, melyeknek másik S karja a T hüvelyre támaszkodik. Az L tömegek kitérésekor az S karok a T hüvelyt jobbfelé tolják el, úgy, hogy az M harang és annak U csapja a P rugó hatásával szemben jobbfelé térnek ki. A P rugó feszültsége az eltolható O elemmel önmagában ismert módon beállítható. Az M harang U csapján elforgathatóan ágyaztuk a H kart. A H kar másik végét a V forgattyúkarral állítható, excentrikus elhelyezésű W csap befolyásolja. A két támadási pont között a H emelő a löketközvetítő E rúd N hasítékában kialakított Y ékre támaszkodik. Ha a fordulatszám meghatározott felső határ fölé emelkedik, akkor az L tömegek kitérnek, úgy, hogy az M harang a fent leírt módon jobbfelé tolódik el és magával viszi a H emelőt. A H emelő korlátozza az F dugattyúnak a szívólöket alatti balfelé való elmazdulását. Ugyanez a hatás érhető el azzal, hogy a K kart kézzel az óramutatóval egyező irányban elfordítjuk és ezzel a W csap útján a H emelő alsó végét jobbfelé toljuk el. Mint a fenti leírásból látható, a H szabályozótag nincs helytálló ponton ágyazva, hanem szabadon fekszik fel az Y ékre és a W állítócsapra, másrészt pedig a jobbra illetőleg balra eltolható U csapon forgathatóan ágyazott. Ez az U csap a H szabályozótagnak a vezérlő erők irányára merőleges irányban való eltolódását megakadályozza. Azokkal az ismert szerkezetekkel szemben, amelyeknél ék alakú szabályozó, tagot alkalmaznak és az éket a vezérlőerők irányára harántirányban tolják el, a találmány szerinti szerkezet előnye, hogy ék helyett tetszőleges, például ha-