137474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszapműtrágya előállítására

f Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.474. SZÁM t Ojf ^ f\\*<> 16. a. OSZTÁLY — F—11306. ALAPSZÁM Eljárás iszapműtrágya előállítására Dr. Fitz Arthur, Budapest / A bejelentés napja: 1946. május 21. nálhassuk. Az iszap megfelelő alakba hozva, ma­gában is használható trágyázásra. Célszerű lehet azonban ha a növények táplálásához szükséges különféle vegyi anyagokat is adagolunk hozzá. így nitrogént, foszfort, — célszerűen szuperfosz­fátot — meszet, — célszerűen szénsavas meszet — tartalmazó anyagok vagy kálium sók közül egyet, vagy többet és esetleg más adalékokat is adagolhatunk feldolgozás során az iszaphoz és ily módon iszapalapanyagú műtrágyát állíthatunk elő. Az adagolandó káliumtartalmú anyagot nap­raforgó méznád, cirokméz, ricinus vagy más ola­jos növények egyikéből vagy többjéből készíthet­jük, — szárítás, aprítás és/vagy elhamvasztás út­ján. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás Iszapműtrágya előállítására azzal jel­lemezve, hogy a folyó vagy állóvíz medréből fel­hozott iszapot a kívánt mértékben szárítjuk, eset­leg formázzuk vagy szórásra alkalmas szemcsés, vagy por alakra hozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyre jellemző, hogy az iszaphoz nitrogént, foszfort, — célszerűen szuperfoszfátot — meszet, — célszerűen szénsavas meszet — tar­talmazó anyagok, vagy kálium sók közül egyet, vagy többet és esetleg más adalékokat is adago­lunk a feldolgozás során. 3. Igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, az­zal jellemezve, hogy az adagolandó káliumtartal­mú anyagot napraforgó, méznád, cirokméz, rici­nus, vagy más olajos növények egyikéből, vagy többjéből készítjük, szárítás, aprítás és/vagy el­hamvasztás útján. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója A folyók iszapja köztudomás szerint termékeny­nyé teszi a földet. Az Országos Magyar Kémiai Intézet vegykísérleti állomásának vegyelemzési bi­zonylata szerint a dunaiszap összetétele: száraz anyagra számítva: Nedvesség 75,00% % Izzítási veszteség 82,10% % Szénsav (CCh) " 2,55% ; 10,20% Szénsavas mész 5,80% 23,20% Szervesanyag 7,10% 28,40% összes nitrogén (N) 0,22o/0 0,88% Összes foszfor (P205 ) 0,09% 0,36% Összes káli (K2O) 0,13% 0,520/0 Ha ezt a táblázatot az istállótrágyában megmu­tatkozó anyagokkal összehasonlítjuk és különösen szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy a magyar gazdasági viszonyok mellett az istálló trágyánál a vizeletet csak egyes nagyobb uradalmaknál tud­ták szakszerűen meggyűjteni, akkor kétségtelen­nek látszik, hogy az iszaptrágya az istállótrágyá­val hozzávetőlegesen egyforma értékű. Az istál­lótrágya összetétele: Állatfaj Nitrogén Foszfor Káliul szarvasmarha: bélsár 0,3% 0,2 % 0,1% vizelet 16: bélsár 0,6% 0,05% 0,4o/0 vizelet 16: bélsár -0,5% 0,4 % 0,4o/0 vizelet 1,6% 0,057o 1,5% Fentiek tekintetbe vételével többféle módoza­tot találunk arra, hogy az iszapot trágyaként hasz-623309. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom