137454. lajstromszámú szabadalom • Csapágy forgóablakokhoz

Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS , 137.454. SZÁM 68. c. OSZTÁLY — A—4759. ALAPSZÁM Csapágy forgóablakokhoz Aküebolaget Atvidabergs Industrier cég, Atvidaberg (Svédország) A bejelentés napja: 1943. február 19. Svédországi elsőbbsége: 1942. február 26. Forgóablakok számára már számos csapágyszerkezet ismeretes, melyeknek azonban .jelentékeny hátrányaik vannak. Ezek a csapágyak rendszerint meglehetősen bonyolultak. Eddig különösen nehezen sikerült a csapágyban elég nagy fékező hatást elérni ahhoz, hogy az ablak a beállított szöghelyzetben állva maradjon, miután azt a kéz eleresztette. A találmány célja egyszerű és olcsó, de mindamellett nem kényes és üzembiztos csapágy létesítése, melynél a szükséges fékezőhatást megbízhatóan elérjük. A találmány olyan forgóablakok csapágyaira vonatkozik, melyeknek egyszerű vagy kapcsolt, kettős szárnyaik vannak, 'melyek két különálló (az ablak mindkét oldalán elrendezett) forgástest körül körülbelül , 180°-kal elforgathatok, ahol is ezek a forgástestek a forgó vagy lengő mozgás különböző részeiben hatásosak. A találmányt lányegileg az jellemzi, hogy a szárny vagy szárnyak súlyát a forgó mozgásnak a zárt helyzetből kiinduló első része alatt kizárólag a forgó mozgás első szakaszában hatásos forgástest súrlódó- vagy fékezőfelületei hordják, míg ezt a súlyt a forgó mozgás második részében legalább részben forgáscsap veszi fel. Az elsőnek említett forgástest, melyet célszerűen karima vagy nyúlvány alkot, a súrlódó felületeken vagy közvetlenül vagy csúszósaru közbeiktatásával fekhet fel. Minthogy tehát a fékezőhatást olyan súrlódó- vagy fékezőfelületekkel hozzuk létre, melyeket a szárny vagy szárnyak önsúlya, kopás esetében utólagos beigazításra nincs szükség, hanem a megkívánt fékezőhatást mindig biztosan és megbízhatóan elérjük. A találmány szerinti szerkezet ezenfelül igen tetszetős és könnyen beépíthető. A szárny vagy szárnyak a helytálló ablakkeretből csak egy bizonyos szöghelyzetben emelhetők ki és ez nem szándékoltan kiemelt ablakszárnyak okozta baleseteket kizárttá tesz. Ezenfelül — ellentétben bizonyos, ablakokhoz általában használt csapágyakkal — azt is elérhetjük, hogy az ablakszárny vagy szárnyak az egész forgó mozgás alatt a csapágyban biztosan kényszermozgásúan vezetődnek és a forgáscsap körül nem fordulhatnak el, mielőtt az erre szánt szöghelyzetet tényleg el nem érték. A mellékelt rajz a találmány szerinti csapágy példaképpeni foganatosítási alakjait szemlélteti. Az 1. ábra a csapágyveret egy részének oldalnézete; az ábra egyes, a szembenálló részhez tartozó részleteket vonalkázottan mutat. A 2. ábra a megfelelő oldalnézet, melyen a kapcsolt szárnyakat és a rajtuk alkalmazott csapágyrészt vonalkázottan tüntettük fel, mégpedig az ablak kissé nyitott helyzetében. A 3. ábra a 2. ábrához hasonló nézetet mutat, miután a kapcsolt szárnyakat a zárt helyzetből 90°kal elforgattuk. A 4. ábra a csapágyveretnek azt a részét mutatja oldalnézetben, mely (példaképpen) a mozgatható szárnyakon van megerősítve és az 1. ábrán látható résszel kapcsolódik. Az 5. ábra a 2. ábra V—V vonala mentén vett metszet. A 6. ábra a csapágyveret módosított kivitele, ahol is a szembenfekvő csapágyrészhez tartozó egyes részleteket, zárt helyzetben, vonalkázottan tüntettük fel. A 7. ábra a megfelelő oldalnézet a kapcsolt szárnyak kissé nyitott helyzetében, ahol is ezek a szárnyak és a hozzájuk erősített csapágyrész vonalkázottan vannak feltüntetve. A 8. ábra a 7. ábrán látható részeket mutatja, miután a kapcsolt szárnyakat a zárt helyzetből még jobban kiforgatjuk. A 9. ábra a kapcsolt szárnyakon alkalmazott azt a csapágyrészt szemlélteti, mely a 6. ábrán látható csapágyrésszel kapcsolódik. A 10. ábra a 6. ábra X—X vonala mentén vett metszet. A 11. ábra a 6. ábra XI—XI vonala mentén vett részleges metszet és végül a 12. ábra a csapágy további foganatosítási alakját szemlélteti. A rajz 1—5. ábráin (1) a helytálló ablakkeret. A külső (2) szárny a belső (3) szárnnyal valamely