137448. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a városi járműforgalom lebonyolítására

Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.448 SZÁM 19. e. OSZTÄLY — W-7585 ALAPSZÁM Berendezés a városi járműforgalom lebonyolítására Dr. Warga László műegyetemi tanár, Budapest A bejelentés napja: 1945. október 13. Nagyvárosok közúti járműforgalmában külön­böző rendeltetésű és ennek megfelelően különbö­ző sebességű járművek vesznek részt. Ezek között mind nagyobb elterjedések miatt lényeges szere­„ pet játszanak a géperejű, tehát nagy sebességgél közlekedő kocsik. Ezek mellett a személyforgalom tekintélyes részét nagyvárosokban a földalatti,' „ vagy földfeletti gyorsvasutak bonyolítják le. Ismeretes oly megoldás, amelynél a gyorsva­sutat, az utcák elrendezésétől általában függetle­nül, részben a kocsiforgalomra szánt úttest, rész­ben épületek alatt vezetik, míg a többi jármű és­pedig a helyi lassú és a sínnélküli géperejű jár­művek gyors forgalmát együttesen,. a gyorsvas­úttói teljesen függetlenül, a járdák közötti úttes­ten bonyolítják le. A városi forgalom azonban a géperejű járművek, mint az ,^utó, autóbusz és motorkerékpárok, valamint tenerautók növekvő elterjedése következtében igen nagy mértékben bővül, ami egyrészt veszélyessé teszi a közúti for­galmat, másrészt e forgalom sima és gyors lebo­nyolítását mindinkább nehezebbé teszi. Ezek a hátrányok a távolsági gyorsforgalomnak a las­súbb és sokféle rendeltetésű forgalmi eszközt egyesítő helyi forgalomtól való elkülönítésével kü­szöbölhetők ki, amikor a szintbeli keresztezések lehető mellőzésére kell törekedni. A gyorsvasút rendeltetésénél fogva csaknem teljesen függetle­níthető a helyi forgalomtól, ami az ismert megol­dásoknál meg is történt, a gyorskocsi forgalom­nak a többi forgalomtól való elkülönítése és a kereszteződések elkerülése azonban már lényeges nehézségekkel jár. Különösen nagymértékben ál­lanak fenn ezek a nehézségek az úgynevezett tör­ténelmi városokban, ahol az úttest nagyobb ér­tékű, esetleg művészi becsű épületek lerombolása nélkül nem bővíthető. Ismeretes az is, hogy a gyorskocsi forgalmat az egyéb forgalomtól elkülönítve önálló pályákon, szintkereszteződések mellőzésével bonyolítják le. Ezek az úgynevezett autósztrádák a távolsági, sőt országos viszonylatú forgalom levezetésére készül­tek ós így nem illeszthetők be a nagyvárosok út­hálózatába és nem kapcsolhatók be megfelelően a városi forgalomba. Az ilyen autósztrádák egyes vonalainak kereszteződésében az -egymás felett vezetett pályák csatlakoztatására szolgáló és leg­gyakrabban a négyieyelű lóherére emlékeztető alakban elrendezett összekötő pályák kialakítása a nagyvárosok úthálózatában, csak egészen kivé­teles esetekben volna alkalmazható, -mert a négy darab köríves pálya elhelyezéséhez legalább 200 méter széles négyszögű térre volna szükség, amely azonban még ily méretek mellett sem volna al­kalmas egyéb forgalmi vonalak, például a helyi és gyorsvasúti vonalak csatlakoztatására. A találmány célja az egymástól eltérő rendel­tetésű és természetű forgalmi eszközök alkotta városi forgalomnak egységes, legcélszerűbben a felszínen haladó helyi forgalom ^lebonyolítására szolgáló közúti úthálózat keretében való megol­dása, amelynél a süllyesztéssel vagy emeléssel 'el­különített s a menetirányok szerint is szétválasz­tott gyorsvasúti és a ^gyorskocsi forgalom egyes pályáinak szintbeni kereszteződése el van kerülve. A közúti úthálózat keretében való megoldás alatt olyant értünk, amelynél az említett különböző forgalmi eszközökből álló forgalom lebonyolítá­sához szükséges út- és pályatestek a felszíni helyi forgalom számára készült úttest alatt vagy fölött vannak elrendezve és valamennyi forgalmi út egymással úgy függ össze, hogy a gyorskocsi for- , galomban részt vevő jármű a külön elhelyezett gyorskocsi pályákról áthajthat a lassúbb felszíni forgalmat lebonyolító úttestre és fordítva, az át­szállás pedig a gyorsvasút és a helyi vasút vagy autóbusz között az egyetlen egységbe összefog­lalt forgalmi utak mentén létesített állomásokon lehetséges. Evégből a találmány értelmében" a berendezés­ben a lassú járművek, tehát lovas kocsik, kézi kocsik, kerékpárok, a közúti villamos vasút stb., a sínnélküli gyors járművek és a síneken közle­kedő gyorsvasút számára külön-külön pályatestek egyenként vagy csoportosan különböző szinteken vannak elrendezve, kereszteződések, elágazások illetőleg betorkollások pedig a gyors jármüvek pályáinak szintbeli kereszteződése nélkül akként vannak kialakítva, hogy a gyors járművek pálya­testei a forgalmi utak tengelyeinek metszéspont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom