137442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny film folytatólagos előállítására

Megjelent: 1962. október .31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.442 SZÁM 57. b. 1—11. OSZTÁLY — Sch-6594. ALAPSZÁM Eljárás fényérzékeny film folytatólagos előállítására Dr. Schuller Aladár oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1945. augusztus 30. Fényérzékeny filmek (nyersfilmek) előállítása három főműveletből áll. Ezek a főműveletek a filmszalag (celluloidszalag) öntése, utóbbinak tapadóréteggel (szubsztrátummal) való bevonása és a tapadóréteggel már bevont filmszalagnak fényérzékeny réteggel (emulzióval) való bevonása. Az ily módon előállított, rendszerint 1 m-nél szélesebb, több száz méter hosszú filmszalagot kisebb méretű lapokra vagy keskeny szalagokra vágják szét és a mindenkori felhasználástól függően pl. mozgófényképfilmeknél a szalag széleit perforálják. Az ismert eljárásoknál a felsorolt műveleteket a következőképpen végzik: Az öntőgépen előállított és abból kilépő filmszalagot a kívánt, rendszerint 500 m hosszúságban feltekercselik. Ezt a filmtekercset az öntőtérből a szubsztráló térbe helyezik át, ott letekercselik, tapadóréteggel (szubsztrátummal) bevonják, szárítják és. . újból feltekercselik. A tapadóréteggel ellátott filmtekercset ezt követőleg az emulzionáló térbe helyezik át, ott ismét letekercselik, emulzióval bevonják, szárítják és újból feltekercselik. A tapadóréteggel és emulzióval ellátott filmtekercset a vágótérben újból letekercselik, a vágókések között átvezetik, majd a perforálótérben ismét letekercselik, szakaszosan a perforáló kölyü alatt átvezetik és ismét feltekercse-. Lik. A fent előadottak értelmében az előállítás folyamán a filmtekercset minden egyes művelet után fel kell tekercselni, a következő térbe át kell szállítani, ott újból le kell tekercselni. A tekercsek rendszerint súlyosak, úgy, hogy az egyik térből a másikba való átszállítás, továbbá a fel- és letekercselés sok munkát és komoly időveszteséget jelent. Az ismételt fel- és letekercseléseknél emellett a filmszalag könnyen deformálódik, ráncokát vet, karcolódhat, porosodhat, piszkolódhat. Az előzőkben felsorolt hátrányok elkerülhetők, ha az öntőtérből kilépő filmszalagot fel- és letekercselés nélkül közvetlenül a szubsztráló- és szárító-térbe és innen fel- és letekercselés nélkül közvetlenül az emulzionáló- és szárító-térbe vezetjük. Már történtek kísérletek a folyamatos előállításra, azaz a fel- és letekercselések kiküszöbölésére, azonban ezeknél a kísérleteknél a filmszalag kisebb vagy nagyobb mértékben deformálódott, a hibák összegeződtek és a filmszalag gyakran szakadt. -Ezeknél a deformálódásoknál a filmszalag szakadásának okát abban kell keresni, hogy a filmszalag a szubsztráló és szárító térben zsugorodik, rövidül. A találmány értelmében a filmszalag deformálódását és szakadását elkerülhetjük, ha az öntőtérben, a szubsztráló- és szárító-téren és az emulzionáló és szárító-téren a filmszalagot fokozatosan csökkenő sebességgel vezetjük át, azaz az egyes terekben a gépi berendezéseket úgy állítjuk be,. hogy a szubsztráló és szárító térben a filmszalag haladási sebessége a zsugorodásnak megfelelően kisebb, mint az öntőtérben és az emulzionáló és szárító térben kisebb, mint a szubsztráló és szárító térben. -A találmány szerinti eljárás költségmegtakarítást biztosít azáltal, hogy az előállításhoz szükséges alapterület csökken, az építési és amortizációs költségek kisebbek, mivel, az emulzionáló es szárító-térből kilépő .filmszalagot fel- és letekercselés nélkül közvetlenül a vágóberendezésen és ezt követőleg fel- és letekercselés nélkül a perforálóberendezésen vezetjük át. Mivel a vágótérben és H perforáló-térben a filmszalag nem zsugorodik, tehát a vágó- és perforáló-berendezésekben a filmszalag haladási sebessége ugyanaz, mint az emulzionáló és,* szárító tér kilépési nyílásánál. A szubsztráló illetve az emulzionáló térben a szubsztráló illetve emulzionáló berendezés után iktatott szárítóberendezésen a szubsztrátummal illetve emulzióval bevont, még oldószert tartalmazó, nedves filmszalag fokozatosan csökkenő sebességgel halad át, nehogy a száradások okozta zsugorodás következtében a filmszalagban káros feszültségek, deformálódások keletkezzenek.A mellékelt rajz 1. és 2. ábrái vázlatos oldalnézetben fényérzékeny film előállításának két változatát szemléltetik. Az 1. ábrán az öntőtér —A—, a szubsztráló- és szárító-tér —B—, az. emulgáló- és szárító-tér —C—, a vágótér —D—, a perforáló-tér —E—, a