137403. lajstromszámú szabadalom • Harmonika
Megjelent: 1962. október 31, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.403. SZÁM 51. c. 27-38. OSZTÁLY — M—13235. ALAPSZÁM Harmonika Mészáros Sándor gépészmérnök, Budapest i A bejelentés napja: 1945. június 30. A harmonikák szívó-nyomó rendszerű, billentyűs vagy gombos hangszerek. Két hangszekrényből állanak, melyeket a levegő fújtatására szolgáló fújtató köt össze. A jelenlegi harmonikák hangszekrényeit fából készítik vs a nedvesség ellen különböző szigetelő anyagokkal vonják be. A burkolás ellenére a hangszer a nedvesség és szárazság hatására az illesztés helyein gyakran szétmegy. E harmonikák elkészítése sok időt és munkát igényel s emiatt előállítási költségük és súlyuk meglehetős nagy (8—17 kg)} A találmány szerint a harmonikát, amely nem rezonáló hangszer, nem'"fából, hanem fémlemezből állítjuk elő. Előnyé: olcsó előállítás, kisebb önsúly és tartósság. A harmonikáknál igen fontos még a hangsípok hangereje is. Az eddigi harmonikákkal nagyobb hangerőt, különösen több hang megszólaltatása esetén, csak erős fújtatással érünk el, ami meglehetős fizikai munkát igényel a levegő egyoldalú vezetése miatt. Az egyes hangsípok ugyanis egy ék alakú állvány két oldalára vannak rögzítve, mely középen választó fallal két részre van osztva. A levegő az úgynevezett hangsípkamrába egy kör nyíláson alulról jut be, melyet egy billentyűszelep szabályoz. E nyílás keresztmetszete minden hangsípnál egyforma. A hangsíp másik oldala szabad. Ennél az ismert elrendezésnél tehát a sípot elhagyó levegő vezetés nélkül halad tovább. Ennek az ismert elrendezésnek hátránya még az áramló levegő helytelen kihasználása, mert nem veszi figyelembe, hogy a különböző rezgésszámú hangsípok különböző hangerőt, azaz különböző levegő mennyiséget és sebességet -igényelnek. A • találmány szerint e hibákat kiküszöböljük azáltal, hogy a hangsíp mindkét oldalán légvezető alkatelemeket rendezünk el és a sípnyílás keresztmetszetét a nagyobb rezgésszámú sípoknál kisebbre a kisebb rezgésszámú sípoknál pedig nagyobbra méretezve, az egyes sípokhoz, rezgésszámuknak megfelelően, kisebb-nagyobb mennyiségű és sebességű levegőt juttatunk. A levegőmennyiség ilyen gazdaságos kihasználása révén kisebb erejű fújtatással és így kisebb erőkifejtéssel, tökéletesebb eredményt, azaz nagyobb hangerőt érünk el. A csatolt rajz a találmány szerinti megoldást négy ábrában tünteti fel. Az 1. ábra a harmonika távlati képe, 2. ábra annak keresztmetszete, 3. ábra a hangsípok légelosztó szerkezetének keresztmetszete, 4. ábra annak távlati képe. A harmonika (A) váza, valamint a billentyűk, fa helyett sajtolt fémlemezből készülnek. A hangsípok hangerejének fokozására szolgáló légelosztó szerkezet két (B, C) részből áll. Az ismert (B) alsó rész a (D) tartóra van rögzítve s a (E) légnyílást a billentyűszelep zárja el. A ferdén elhelyezett (F) hangsípokat a lemez szélének ráhajtásával rögzítjük és az alsó részre a találmány szerint egy ugyanolyan alakú és beáramló nyílású (B) felső levegővezető részt illesztünk, mely bármikor könnyen felszerelhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Légnyomásos hangszer, különösen harmonika, amelyet fémből való hangszekrények, fémsípok, továbbá a sípok rezgőnyelve előtt és után is alkalmazott légvezető alkatelemek jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti harmonika kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a különböző rezgésszámú sípok légvezető alkatelemeinek légnyílásai különböző nagyságúak. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti hangszer kiviteli alakja, amelyet könnyű fémből való, nem rezonáló hangszekrények jellemeznek. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 623002. Terv iNyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
