137398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hírközlő kábelek, kiváltképpen távkábelek áramkörei közötti áthallásoknak kiegyenlítésére

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.398 SZÁM 21. d2 . 36—37. OSZTÁLY — F—10850. ALAPSZÁM Eljárás hírközlő kábelek, kiváltképpen távkábelek áramkörei közötti áthallásoknak kiegyenlítésére Feltén-és Guilleaume kábel-, sodrony- és sodrony kötélgyár R. T. Budapest A bejelentés napja: 1844. február 18. Távkábeleknél az áthallási értékeket szerelés közben ki kell, egyenlítem. Távkábelek áramkörei között fellépő közel- és távolvégi áthallások sze­relés közbeni kiegyenlítésénél eddig úgy jártak el, hogy az egyes csévemezők elkészülte után az erősítő szakasz közepétől vagy egyik végétől kiin­dulva az egyes csévemezőket úgy fűzték egymás­után, hegy a bekötendő csévepontban előállították két érnégyes kötési lehetőségének mind a 8 hely­zetét, minden helyzetben lemérték az áthallásokat s a legjobb áthallást adó helyzet szerint készítet­ték el a kötést. Az eljárás lényege tehát próbál­gatás volt és elő kellett állítani 8 helyzetet, azo­kat mind le kellett mérni és csak azután dönteni az alkalmazandó kötési módról. Ha a szomszádos négyesek közötti áthallásokra is tekintettel akartak lenni, akkor az egyik négyes 8 helyzetének mindegyikéhez a másik négyesnek 8 helyzete tartozott, tehát 64 helyzet közül kellett próbálgatással választani. Ha még hozzávesszük azt, hogy minden helyzet­hez 2x3 = 6 négyeseken belüli és 9 négyesek kö­zötti áthallásérték tartozik, akkor látjuk, hogyha minden esetet ki akartak próbálni, akkor két né­gyes összekötéséhez 8x8x15 = 960 áthallasérté­két kellett lemérni. A mérések számát úgy csök­kentették, hogy nem mérték végig az összes kom­binációkat, tehát nem keresték meg a „lehető leg­jobb" áthallásértékeket, hanem megálltak olyan helyzetnél, amelynél az áthallásértékek „elég jók" voltak. De ehhez.is igen nagyszámú mérést kellett végezni. Megkísérelték a mérések számát akként is csökkenteni, hogy néhány szakaszt a mérések elhagyásával, tehát „vakon" kötöttek össze és csak minden harmadik vagy negyedik szakasz bekötését végezték a fent leírt mérés alapján. A mérésekkel való takarékoskodás természetesen itt is az áthal­lási értékek jóságának rovására ment. Két érnégyes összekötésének 8 helyzete a követ­kező: Helyzet Párok kötése Első pár ereinek kötése Második pár ereinek kötése Kötésséma 1 sima sima sima = = 2 sima kereszt sima = X 3 sima sima kereszt = = 4 sima kereszt kereszt = X 5 kereszt sima sima X = 6 kereszt kereszt sima X X 7 kereszt sima kereszt X = 8 kereszt kereszt X X A találmány szerinti eljárásnál nem kell e 8 il­letve 8 x 8 = 64 próbahelyzetet előállítani, lemérni és így dönteni a foganatosítandó 'kötéssémáról. A találmány szerinti eljárással lényegesen kevesebb méréssel a legjobb kötési helyzeteket pontosan meg tudjuk előre állapítani. így két szakasz ösz­szekötendő helyén 15—15 mérést kell csak végezni, melynek alapján a kötéssómát- el lehet készíteni. Az összekötött két szakaszon ellenőrzésként 15 mé­rést végezve, valamennyi szükséges adat birtokába juthatunk. A találmány értelmében távkábelek áramkörei között fellépő áthallásoknak kiegyenlítésére az ösz­szekötendő szakaszokon az áramkörökön áthallást mérünk, — vagyis megállapítjuk az áthallások ab­szolút értékét — majd e méréseket csatolóelemek­nek beiktatása mellett megismételve, megállapít­juk, hogy az áthallásértékek pozitív vagy negatív értelemben változnak-e, azaz javulnak vagy rom­lanak-e. így megkapjuk az áthallások előjelét. Ez­után ezeket a mért áthallásértékeket előjellel együtt feljegyezzük és a lehetséges kötésmódok közül azt alkalmazzuk, melynél az abszolút érték­ben egymáshoz a kötésmódok adta lehetőségek határain belül a legközelebb álló áthallásértékek ellenkező előjellel adódnak össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom