137389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.389. SZÁM 80. c. 1—15. OSZTÁLY — L—8517. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására Lux Kálmán üzemvezető, 70%-ban és Hegedűs László építésvezető, 30%-ban, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1941. szeptember 22. A találmány eljárás és berendezés téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására. A téglát és téglaárut égető, ismert körkemencéknek különböző hátrányai vannak, amelyek közül a kész áru hűtésénél fellépő nagy hőveszteséget, a tüzelőanyag tökéletlen elégését, a lassú termelést és gyorsított üzemnél az egyenlőtlen színű téglaárut említjük meg. A kész áru hűtése eddig oly módon történt, hogy a hűtendő kamrák be- illetve kihordó nyílásainak bontása után a hűtendő kamrák feletti szórónyílásokat (szénadagoló-nyílásfokat) nyitották. A be- és kihordó nyílásokon át a körkemencébe belépő hideg levegő egy része, a hűtendő kamrákon áthaladva, a kész árut, a kemenceboltozatot, az oldalfalakat lehűti és a nyitott szórónyílásokon át ikb. 500 C° hőmérsékletre felmelegedve távozik. Ez a melegmennyiség, amely a körfolyamból kilép, komoly melegveszteséget jelent. A légáram számottevő része a nyitott szórónyílások előidézte különleges áramlási irány következtében közvetlenül a boltozat alatt halad, tehát a hűtés nem racionális, amennyiben a boltozattól több meleget von el, mint ajz égetett árutól, holott csak az égetett árut kellene hűteni, a boltozatot ellenben csak annyira, hogy a kihordó munkások a kamrákban dolgozhassanak. Ezt a lehűtött boltozatot a tűzzóna továbbvitelekor újból 1000—1100 C° hőmérsékletre fel kell hevíteni. A körkemencében a tűz rendszerint három szomszédos kamrában ég. A kéményhez közelebb eső kamrában az égés nem tökéletes, mivel a tüzelőanyag ott már kevés oxigént kap és így a gáznemű égéstermékekben sok a szénmonoxid. A tüzelőanyag tökéletlen elégésének további következménye, hogy a tűzzónának a kéményhez közelebbi részében rendszerint alacsonyabb a hőmérséklet, mint a tűzzóna középrészében és a kéménytől legtávolabb eső kamrában. A tüzelőanyag tökéletlen elégése az erőszakolt üzem gyorsaságának felső határát és a tűzzóna megengedett legnagyobb hosszát is megszabja, amennyiben az izzó szén felett áthaladó CO, CO-vá redukálódik és a füstgázokkal. együtt a kéményen át távozik. A tűzzónának a kéményhez közelebbi szakaszában a tökéletlen égésről kísérletek útján is meggyőződhetünk. A szórónyílásokon át bedobott fa faszénné változik, a beöntött nyersolaj elgazosodik, de nem ég. Elégetést csak úgy tudunk biztosítani, ha a szórónyílások fedősapkáit levesszük, azaz pótlevegőt vezetünk be. A nyitott be- és kihordó nyílásokon át a kemencébe belépő hideg levegő beszívását túlnyomórészt a kémény és csak kisebb részben a nyitott szórónyílásokon át létesített léghuzam biztosítja. Éz azt jelenti, hogy a kémény teljesítménye nincsen eléggé gazdaságosan kihasználva, amenynyiben a kémény által beszívott levegőnek csak egy része halad a tűzzónán át, míg a másik része, — mint azt már előzőkben is említettük —• a kiégetett téglák illetve téglaáruk, a boltozat és az oldalfalak lehűtése után kb. 500 C° hőmérsékleten a szórónyílásokon át távozik. /A találmány szerinti eljárással és berendezéssel az előzőekben említett hátrányokat kiküszöböljük, a kemence üzemének gazdaságosságát növeljük, a teljesítményt fokozzuk, a tüzelőanyag tökéletes elégetését biztosítjuk, szénben megtakarítást érünk el és a termelést növelhetjük anélkül, hogy a kémény teljesítményét ráépítéssel vagy szívóberendezéssel fokozni kellene. A találmány eljárás téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására, melyet az jellemez, hogy a kész égetett árut befogadó kamrák szórónyílásai felső végeinek zárt helyzetében a nyitott be- és kihordó nyílásokon át beszívott levegőt részben a kész égetett árut befogadó kamrákon, a tűzzónán és a nyers, ki nem égetett árukat befogadó kamrákon át — és részben a kiégetett árut befogadó kamrák fölötti és a tűzzóna fölötti csatornaszakaszokon át a ki nem égetett árut befogadó kamrákon át a kéménybe vezetjük. A találmány értelmében a kiégetett árun áthaladó, előmelegített levegőnek a kamrák feletti csatornákon áthaladó részét vagy annak töredé-