137385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyvszerű, kicsapható ragasztószernek keményítőből való előállítására

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.385 SZÁM 89. k. OSZTÁLY — K—16448. ALAPSZÁM Eljárás enyvszerű, kicsapható ragasztószernek keményítőből való előállítására Komis Jenőné (Despics Katalin), Budapest A bejelentés napja: 1943. április 29. A találmány eljárásra vonatkozik enyvszerű, kicsapható ragasztószernek keményítőből való előállítására, mely különösen papiros, rostbőr és fa enyvezésére alkalmas, de kikészítőszerként is alkalmazható. A papírenyvezés eddigelé gyantával történt, melyet gyantaszappan, illetve szabad gyantatartalmú enyv alakjában adtak a rostpéphez. Emellett arra törekedtek, hogy a gyantarészecskék az enyvben lehetőleg kisméretűek legyenek és a pépben egyenletesen oszoljanak el. Hogy a gyantatejben levő szabad gyanta le ne ülepedjék, a pépet sűrítenünk kell, mely célból keményítőcsirizt adunk a péphez. A keményítőt a papirosenyvezésnél eddigelé csak sűrítőszerként használtak. A gyantarészecskéknek a rostokon, a rostok között és a rostokban való rögzítése timsóval való kicsapással történik, amely a gyantaszappant elbontja. A keményítőt a timsó nem csapta ki. Egyébként a keményítőnek kicsapató szerét eddig nem is ismerik. A keményítőt egyébként a parirosenyvezéshez azért sem lehet alkalmazni, mert nincs kellő ragasztóereje és nem eléggé víztaszító. A találmány szerinti eljárással a keményítő enyv alakú termékké alakul át, mely többek között papírenyvezéshez is alkalmas, mert kicsapható. Emellett a leírás bevezetésében említett célokra, valamint festékek enyvezéséhez is alkalmas. A találmány kicsapatószerkéht báriumkloridot javasol, mely azonban az alkáliföldfémek más sóival is helyettesíthető. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy állandóan mozgásban tartott keményítőlisztbe elporlasztott alifás vagy aromás szénhidrogéneket, terpéneket, aminokat vagy ezen anyagok elegyét, majd ugyancsak elporlasztott nátronlúgot adunk. Az elporlasztott szénhidrogének stb. a nátronlúggal egyidejűleg is hozzáadhatok. Rendkívül előnyösnek bizonyul klórozott szénhidrogének, pl. triklóretilén hozzáadása; A találmány szerinti kezeléssel a daraszemnagyságig felduzzasztott keményítőszemcséket, melyek az eljárás tetszőleges szakában szerves vagy szervetlen savakkal, ismert módon, közömbösíthetők, megszárítjuk és megőröljük. A termék 10—15-szörös mennyiségű vízben feloldva, kitűnő ragasztóképességű enyvet szolgáltat. 4—>5-szörös mennyiségű vízben feloldva, kitűnő faenyvet kapunk. Az elporlasztva hozzáadott klórozott szénhidrogének stb. hatása abban rejlik, hogy a keményítőszemcsék megduzzadnak, és hogy az ezáltal megnövelt felület és a jelenlevő nagyobb folyadékmennyiség a nátronlúgnak egyenletes behatását biztosítja. Emellett a nátronlúg a csomóképződésnek is elejét veszi és laza, nagy térfogatú terméket kapunk. A vízben feloldott enyv, pl. báriumkloriddal kicsapva, igen apró részecskék alakjában válik ki. Az enyvszerű termékhez műgyanta-alkotókat, pl. karbamidet és formaldehidet adhatunk, továbbá emulgátorként gyantaszappant, zsírsavakat. Ez utóbbiakat legcélszerűbben már az elporlasztandó klórozott szénhidrogénekhez stb keverjük. Példa: 100 kg száraz, porított keményítőbe 3—5 kg porlasztott klórozott szénhidrogént, pl. triklóretilént adunk, miközben a keményítőt, pl. kavaróművel, állandó mozgásban tartjuk. Azután kb. 26 kg porlasztott nátronlúgot (37 Bé°) adunk hozzá. Az így keletkezett daraszemcsenagyságú laza port pl. szárítókamrában megszárítjuk és folyékony vagy por alakú szerves vagy szervetlen savval közömbösítjük, majd a célnak megfelelő, pl. 10—15-szörös mennyiségű vízben feloldjuk. Ha a terméket kb. 20% karbamiddel keverjük és azután formaldehiddel 80—100 C° hőmérsékleten kezeljük, a keményítőenyv mellett műgyantaenyv is képződik, amely a keményítőenyvvel összefér és báriumkloriddal szintén kicsapható. Báriumklorid helyett a földalkálifémek más sói is figyelembe jönnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kikészítőszerként is használható, enyvszerű ragasztószernek keményítőből való előállítására, különösen rostanyagok és fa enyvezé-