137357. lajstromszámú szabadalom • Beles előkamrás égő folyékony tüzelőanyagok részére
Megjelent: 1962. november 15. OKSZAGüd TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137 357. SZÁM 4. g. 9-14. OSZTÁLY — G—10117. ALAPSZÁM. Beles előkamrás égő folyékony tüzelőanyagok részére Gábor László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1945. augusztus 16. A ma forgalomban levő égők három csoportba sorolhatók: 1. Az ún. egyszerű beles égők. Ezeknél az alul elhelyezett petróleumtartányba egy mozgató szerkezettel ellátott bél nyúlik bele. A bél magasság irányban állítható. A jó elégést azáltal igyekeznek biztosítani, hogy a bél felett egy kéményt alkalmaznak, amely aránylag nagy mennyiségű levegőt szív a lángon át, úgyhogy az elégés igen nagy lángfelesleggel ugyan, de tűrhetően történik. E rendszer előnye egyszerű szerkezete, áttekinthetősége, könnyű üzembahelyezhétősége és általában olyan felépítése, hogy azt a hozzá nem értő is könnyen kezelheti. Hátránya, hogy füstös, bűzös lánggal ég, hatásfoka a nagy légfelesleg miatt igen alacsony, tehát fogyasztása nagy. E rendszer egy javított alakja az elgázosító lemezzel ellátott beles égő. Ennek lényege, hogy a bél mellett egy fémlemez van elhelyezve, amely a bélen túl belenyúlik a lángba és így üzem közben felmelegedik. A felmelegedett lemez a bélhez meleget vezet vissza és petróleumot gázosít el. Ennél tehát a kilépő petróleumgázok azonnal keverednek a levegővel és keveredés közben égnek el. Tekintve azonban, hogy az égés már keveredés alatt mégkezdődik, az nem lényegesem tökéletesebb, mint az egyszerű beles égőknél. 2. A légsűrítővel ellátott elgázosító égők. Ezeknél a petróleum légnyomás alatt levő tartányban foglal helyet, A légnyomást egy kis kézi légsűrítővel állítjuk elő. A kiáramló petróleum útjában egy olyan vezetéken áramlik át, amelyet az égő láng állandóan magas hőfokra hevít. Az így felmelegedett vezetékrész úgy van kiképezve, hogy annyi petróleumot gázosít el, amennyi az üzemhez éppen szükséges. Az elgázosított petróleum nagy sebességgel áramlik ki és injektor hatással magával ragadja az elégéshez szükséges levegőt. A keverék egy megfelelően kiképezett égőfejbe kerül, ahol kékes lánggal ég el, E rendszer előnye, hogy az elégés meglehetősen tökéletes, korom- és szagmentes és a hatásfoka is meglehetősen jó. Hátránya, hogy a nyomás előállítására kézi légsűrítőre van szükség, amely a szerkezetet és kezelést bonyolulttá teszi, továbbá hogy a nagy nyomás alatt kiáramló petróleumgáz csak igen kis nyíláson lép a szabadba, amely szűk volta miatt gyakran eldugul és üzemzavarokat okoz. Hátránya még, hogy az üzem zajjal jár és végül, hogy üzembehelyezése csak úgy lehetséges, ha az égőt előbb szesszel előmelegítjük. Ennek az égőtípusnak egy javított formája az, amelynél a keveredési tér, tehát amelyben a petróleumgázok levegővel keverednek, az égési tértől egy lyuggatott lemezzel van elválasztva. Ezáltal még az égés megkezdése előtt teljes keveredés érhető el, aminek következménye a tökéletes elégés. Terméégő is mindazokkal a hátrányokkal bír, mint az előbbi, előnyei azzal szemben a tökéletesebb elégés és a zajtalan üzem. 3. Légsűrítő nélküli elgázosító rendszer. Ennél az égő alján vályúszerű kiképzés van, amelybe a petróleum állandóan egy bizonyos szintmagasságig önműködőlég utántöltődik. A vályú hővezetés és sugárzás útján a kifejlődött lángtól átveszi a petróleum elgázosításához szükséges hőmennyiséget. ' A fejlődött gőzök felfeléáraimlás közben az égő henger alakúra kiképezett és sűrű lyukasztással ellátott palástján átáramló levegővel keveredve kékes lánggal égnek el. E rendszer előnye a meglehetősen tökéletes elégés és hogy ennek eléréséhez kézi légsűrítőre szükség nincsen. Hátránya, hogy az égő aránylag bonyolult szerkezetű és az üzembehelyezést szintén csak szesszel való előmelegítéssel lehet elérni. A találmány célja egy olyan égő megszerkesztése, amely az eddig leírt égők hátrányait kiküszöböli, előnyeit pedig megtartja. Tehát az égő egyszerű szerkezetű, elgázosító rendszerű legyen, előkeveréssel bírjon, az üzemben tartáshoz kézi légsűrítőre, az üzembehelyezéshez pedig előmelegítésre szükség ne legyen. A találmány lényege egy a petróleumtartányba nyúló bél, amelyet különlegesen meghajlított, az 1. ábráin a) jelölt két lemez vesz körül. A lemez b) és c) jelölt részén átmeneti nyílásokkal bír. Az égő működése a következő: Hideg állapotban a bél teljesen teleszívja magát petróleummal. Ha tehát a bél felületét a d) térben meggyújtjuk, akkor az egy rendes beles égőnek megfelelő világító, de nem kormozó lánggal kezd .égni. Ez a világító láng az égéshez szükséges levegőt az a) lemeznek b)