137356. lajstromszámú szabadalom • Takaréktűzhely, fűtőközeges fűtőkészülékkel
Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALALMÁNY] HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.356. SZÁM 36( b. OSZTÁLY — G—9939. ALAPSZÁM Takaréktűzhely, fűtőközeges fűtőkészülékkel Gógl Antal, Pécs A bejelentés napja: 1944. január 14. Régi igyekvés, hogy a takaréktűzhelyek fűtőhatása ne csupán a konyhára és ne csak a sütésfőzés1 tartamára, korlátozódjék, hanem hogy egyúttal más helyiséget is fűtsünk velük, mégpedig lehető huzamosan és úgy, hogy amellett a tüzelés mostani, kedvezőtlen hatásfoka javuljon. Ha ugyanis a konyhából a lakásba nyíló ajtót nyitva tartjuk, akkor a meleg a rendszerint hiányos légkeringés révén, legfeljebb a szomszédos szobába jut el, ahova egyszersmind az ételszag és gőz is átszármazik. További, jelentős hátrány, hogy az ilyen fűtés tetemes tüzelőnyag pazarlással jár és semmi hőtartaléikot sem szolgáltat a konyhai tüzelés befejezésén túlra. Számos javaslat vált ismeretessé, amelyek értelmében másodlagos, főként vízfűtéses fűtőkészülékekkel egyesítik a takaréktűz'helyeket. Az eddigi megoldások értelmében rendszerint csőkígyókat, sőt teljes kazánokat építettek a tűzhelyekbe. Az ilyen szerkezetek nemcsak a huzatot rontják, hanem a tűzhely tulajdonképpeni rendeltetésével is ellenkeznek. így nevezetesen akárhányszor meggátolják, hogy a felső tűzhelylapot élénkem hevítsük, sőt a sütőcsövek elől is elvonják az oda szükséges meleget, ezenkívül nehezen, tisztíthatók. A találmány kiküszöböli a felmerült hátrányokat. Jellegzetessége a másodlagos fűtőközeg vezetésére a takaréktűzhely huzatjáratában elrendezett a tűzhely huzatirányában elnyúló és a másodlagos fűtőközeget a tűzhely huzatáéval ellenkező irányban vezető csővonulatok sorozata. Az új szerkezet igen egyszerű, tömeggyártásra könynyen normalizálható és lehetővé teszi, hogy egyenes vonalú, ill. függélyes síkban vonuló csőszálakat, egymással párhuzamosan, olyként helyezzünk el, hogy a lehető legkisebb huzatellenállást okozzák, ezenkívül hogy a csővonulatok a sütőcsőoldalaktól és a felső tűzhelylaptól is, előnyös távolságban, jóformán a huzatj áratoknak egyébként holt tereiben futhassanak el. A szerkezet egyszerűsége megkönnyíti a tisztítást is, amellett az egész olcsón állítható elő és kezelés szempontjából igénytelen. Ha a csővonulatok, mindkét végükön, ugyancsak a tűzhely huzatj ára tában elrendezett, azonban a huzatirányt keresztező gyűjtőcsövekbe torkollnak, akkor a tűzhelybeli teljes, másodlagos fűtőkészülék csupa egyenes vonalú, ill. függélyes síkban vonuló csőszálból állítható elő. így érvényesül legjobban a találmány ama fontos előnye, hogy a másodlagos fűtőközeg tulajdonképpeni fűtőfelületét aránylag kis átmérőjű, vagyis oly csövekből állíthatjuk össze, amelyek felületnagyság, hőfelvétel és a másodlagos fűtőközeg gyorsítása szempontjából igen kedvezők) huzatkiszorításuk csekély, emellett olcsók és könnyen hajlíthatok. Azt is megtehetjük, hogy a másodlagos fűtőközeget vezető csővonulatokat, egészben vagy nagyobb részükben, a tűzhelynek csupán sütőcső körüli huzatjáratán belül rendezzük el. Ekkor a felső tűzhelylapnmen ti huzatjárat merőben tehermentesül és a cső vonulatok ott futnak el, ahol a huzatjáratnak legtöbb holt tere van. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új takaréktűzhely egyik, vízfűtéses kiviteli példáját. Az 1. ábra a tűzhely hosszmetszete és a / 2. ábra a másodlagos fűtőkészüléknek — részben tört — homloknézete. A tűzhely alkatrészei az —1—• rostély, —2— hamuter, —3— tűzpart, —4— felső lap, —5, 6— sütők, —7— huzatterelő lemez, —8— füstkamra és —9— kéménycsonk. Nyilak jelzik a huzatirányt. Az alsó —10— és a felső —11—• gyűjtőeső között, — amelyeket a 2. ábrában feltüntetett —12, 13— fej escsavarokkal a tűzhely —14— oldalfalához erősítünk —, kis átmérőjű —15— csővonulatok létesítenek összeköttetést. Szaggatott vonalakkal jeleztük, hogy az alsó gyűjtőcső —10'— helyre is tehető, mikor is a csővonulatok —15'— darabba meghosszabbodnak. A —10— cső valamely központi, vagy egyszinti (etázs) fűtőberendezés visszaérkező, a —11— pedig ugyanennek odamenő vezetéke. A rajzból kivehetően, tekintélyes fűtőfelületet és felszálló magasságot kapunk. Amint a 2. ábra mutatja, a —11— cső balról jobb felé emelkedik, hogy léghólyagokat elkerüljünk és a vízkeringést megkönnyítsük. A nyilakból az is kivehető, hogy a —15— csővonulatok töltésüket, vagyis a fűtővizet, a tűz-