137344. lajstromszámú szabadalom • Elreteszelés nélküli osztott súlyzár lőfegyverekhez

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁOOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.344 SZÁM 72. a. 12—19. OSZTÁLY — D—6008. ALAPSZÁM Elreteszelés nélküli osztott súlyzár lőfegyverekhez „Danuvia" Rt., Budapest Király Pál és Győrik József, Budapest A bejelentés napja: 1944. május 25. • Az eddig ismertté vált, elreteszelés nélküli BÚlyzárakat rendszerint annál nehezebbre kell méretezni, minél erősebb az alkalmazott töltény és minél hosszabb a fegyver csöve. Ha a fegyver sorozattűz adására is be van rendezve, a fegyver kifogástalan működésének biztosítására a zár még nehezebbre adódik ki. A zárnak ezenkívül aránylag hosszú hátrasiklási utat adnak, hogy a tűzgyorsaságot ésszerű határok között lehessen, tartani. Az aránylag nehéz súlyzár méretei is nagyok. A nagy méretek és a hosszú visszafutás következtében a tokot is nagyra kell méretezni. Végeredményben az egész fegyver nagy és súlyos lesz. Ezenfelül a nehéz súlyzár minden ismétléskor erőteljes ütést mér a tokra, amitől az egész fegyver erősen rázkódik és jelentős igénybevételeket szenved. Több ilyenféle ismert fegyverben s súiyzár mozgásának hevességét azzal csökkentik, hogy a zár hátrafutását fékezik ill. késleltetik. Az ilyen megoldás azonban a szerkezetet sok esetben nem kívánatos módon bonyolulttá teszi. A találmány szerint a felsorolt hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy a zár visszafutási elevenerejének egy részét magában a zárban emésztjük fel. Evégből a zár tömegét két részre osztjuk, melyeket hosszirányban lazán kapcsolunk egymáshoz. A zár elülső részét zárfejnek, hátsó részét pedig, szerepének megfelelően, késleltető darabnak nevezzük. E két részt egy rugó igyekszik rövid, határolt darabon széttolni, melyet a töltény elsütése után a zárnak nyomban hátrasikló elülső része és az ekkor még előrefutó hátsó része addig nyom össze, amíg a zár két része egymáshoz nem ütközik. A zárfejnek a késleltető darabhoz való ütközése folytán a zárfej a hátrasiklási elevenerejének ill. sebességének egy részét elveszti, úgyhogy az ütközés után a két zárrész kisebb eredő sebességgel fut hátra. A rajz a találmány szerinti súlyzár egyik kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra a zárat nyugalmi helyzetében mutatja, melyben a zár két részét közbeiktatott csavarrugó szétnyomva tartja. A 2. ábrán a zár a töltény elsütését követő pillanatban látható, midőn a zárfej rövid hátrázás után a késleltető darabbal összeütközik. Az 1 zárfej hátsó vége a 2 késleltető darab megfelelő hosszirányú furatába nyúlik. A két zárrészt. 3:

csapszeg köti egymáshoz, mely a 2 késleltető darabhoz van erősítve és az 1 zárfej hátsó nyúlványának hosszúkás nyílásában mozoghat. A két zárrész ilyképpen egymáshoz képest hosszirányban rövid (pl. 1—2 mm-nyi) távolságon el tud mozdulni. A 2 késleltető darab egy központi mélyedésében fészkelő 4 csavarrugó a zár két részét állandóan széttolni igyekszik. A két zárrész szétfeszítésekor köztük 7 hézag keletkezik (1. ábra). A zár a tokban egyenesvezetésű és a szokásos 5 zárórugó hatást alatt áll. Az 1 zárfejen van a szokásos (nem ábrázolt) hüvelyvonó és a szilárdan beágyazott 6 gyúszeg. Az ismertetett zár működése a következő. A hátsó helyzetében az elsütőszerkezet révén fogva tartott zár a ravaszbillentyű meghúzásakor felszabadul, az 5 zárórugó hatására előrefut, egy töltényt a tárból a csőbe visz és azt nyomban elsüti. Amikor a töltényhüvely a lőporgázok nyomása alatt az 1 zárfejet hátra kezdi lökni, a 2 késleltető darab az előrefutását még nem fejezte be, úgyhogy ez. utóbbi a 4 rugót összenyomni és eközben az 1 zárfejhez felzárkózni törekszik. A 2 késleltető darab előrefutásának ebben a végső szakaszában éri a késleltető darabot a visszafutni kezdő 1 zárfej ütése, mely célra mindkét zárrészen egy-egy körgyűrű alakú B ütközőfelület van (2. ábra). Az ütközés folytán először a 2 késleltető darab megmaradt előrefutási elevenereje emésztődik fel, azután pedig az 1 zárfej visszafutási elevenereje a 2 késleltető darabnak adódik át az ~ ütközés törvényei szerint. Ettől kezdve a két zárrész eredő sebességgel együtt siklik hátra.