137340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai testek, különösen villamos szigetelők és kondenzátorok készítésére

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.340. SZÁM , 80. a. 43-56. OSZTÁLY — D-5637. ALAPSZÁM Eljárás kerámiai testek, különösen villamos szigetelők és kondenzátorok készítésére Dénes Péter oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1942. július 31. A jelenleg ismeretes kerámiai testek készítése oly módon történik, hogy a kerámiai alapanyagot esztergályozással, préseléssel, vagy más önmagá­ban véve ismert alakítási eljárással kiformálva megfelelő hőmérsékleten égetési eljárásnak vetik alá, miközben az alapanyag struktúrája megvál­tozik és összefüggő szilárd testté szinterizálódik. Az így készített kerámiai testek méreteit úgy kell megválasztani, hogy a készítés és használat során a fellépő mechanikai igénybevételeknek sérülés nélkül ellenálljon. Ha a kerámiai testből villamos szerelési anyag, szigetelő vagy kondenzátor ké­szül, a szükséges fémalkatrészek vagy mechani­kai kötéssel, pl. csavarozással, szegecseléssel, ragasztással, forrasztással stb. heyezhetők el, vagy pedig shopozással, vagy más ismert módszerrel fémréteg alakjában vihetők fel. Az így nyert villamos berendezések méreteit, mint fentebb már említettük, elsősorban a ke­rámiai test szilárdsága szabja meg és amennyi­ben a Villamos igénybevételek kisebb méretek­kel is megoldhatók lennének, a kerámiai testet erősen túl kell méretezni; ez viszont ismét az elektromos adatokat befolyásolhatja kedvezőtlenül. Ha pl. kis feszültségre nagy kapacitású konden­zátort óhajtunk készíteni, a kerámiai „dielektri­kumot" szilárdsági N okokból olyan vastagságra kell venni, hogy a szükséges kapacitás csak nagy felületek alkalmazásával érhető el, tehát vég­eredményben igen drága megoldáshoz jutunk. Az eddigi eljárásoknak további hátránya, hogy a fémrészeknek fent leírt ismert elhelyezési módja többnyire költséges, tömeggyártásra nem alkal-és a fémrétegborítástól eltekintve tartós és biz­tosan légmentes kapcsolatot nem nyújt, viszont a fémrészek és dielektrikum közötti légréteg a villamos tér eltorzításával könnyen átütéshez vezet. A találmány szerinti eljárással készült kerámiai testeket az jellemzi, hogy a kerámiai test a fém­részekkel, vagy azok egy részével együtt kerül szinterizálás céljából felizzításra és ennek követ­keztében egyrészt a kerámiai testeknek a gyártás és használat közben szükséges mechanikai szilárd­ságát a fémalkatrészek nyújthatják, továbbá a kerámiai anyag zsugorodása izzítás közben fel­használható megfelelő formaadás mellett a fém­alkatrészek légzáró és biztos megfogásának tömeg­gyártásra is alkalmas olcsó kivitelezésére. A fém­alkatrészeket ekkor célszerű úgy alakítani, hogy megfelelő rugózás, vagy alakváltozás a kapcso­latot még biztosabbá tegye és a kerámiai test­nek zsugorodása közben fellépő belső feszült­ségeinek annyira engedjen, hogy a test el ne repedjen. A fém alkatrészek alapanyaga lehet minden olyan fém, amely a kerámiai eljárás közben fel­lépő hő- és egyéb igénybevételeket bírja. A ke­rámiai testet alkotó kerámiai alapanyag minden olyan, kerámiai úton szinterizálható anyag lehet, amely alkalmas arra, hogy a szinterizálás előtt a fémalkatrészekkel valamely módon összekapcsol­ható legyen. Ez az összekapcsolás történhet az önmagában véve ismert eljárásokkal kialakító ti kerámiai test és a fémrészek között mechanikai úton, pl. egymásra helyezéssel, süllyesztéssel, csa­varozással, szegecseléssel, ragasztással, forrasztás­sal, hegesztéssel és más hasonló módon, vagy pedig a fémalkatrészek, vagy azok egy része fel­használható a kerámiai anyag hordozójául és a kerámiai alapanyag a fémrészre kenéssel, nyo­mással, szórással, elektroforézissel, vagy más. ha­sonló úton felvive alakítható a kívánt formára. Az így kialakított kerámiai test a fémrészek­kel együtt a találmány szerinti eljárás szerint az égető kályhába kerül és az izzítás történhet rendes atmoszférikus nyomású levegőben, vagy más gázban, vagy történhet ritkított nyomás mel­lett oly óéiból, hogy a kerámiai test és a fém­részek közötti kapcsolat lehetőleg légmentes le­gyen. A találmány szerinti eljárás egy másik vál­tozata szerint az égetés túlnyomásos levegő, vagy túlnyomásos gázatmoszférában történik, hogy a kerámiai anyag szinterizálódása elősegítődjék, vagy meggyorsuljon. A ritkított, vagy túlnyomásos levegő- vagy más gázatmoszférában való kiégetés és izzítás fém­részek nélküli kerámiai alakzatok kiizzításánál is alkalmazható a fent leírt célból és módon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom