137340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai testek, különösen villamos szigetelők és kondenzátorok készítésére
Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.340. SZÁM , 80. a. 43-56. OSZTÁLY — D-5637. ALAPSZÁM Eljárás kerámiai testek, különösen villamos szigetelők és kondenzátorok készítésére Dénes Péter oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1942. július 31. A jelenleg ismeretes kerámiai testek készítése oly módon történik, hogy a kerámiai alapanyagot esztergályozással, préseléssel, vagy más önmagában véve ismert alakítási eljárással kiformálva megfelelő hőmérsékleten égetési eljárásnak vetik alá, miközben az alapanyag struktúrája megváltozik és összefüggő szilárd testté szinterizálódik. Az így készített kerámiai testek méreteit úgy kell megválasztani, hogy a készítés és használat során a fellépő mechanikai igénybevételeknek sérülés nélkül ellenálljon. Ha a kerámiai testből villamos szerelési anyag, szigetelő vagy kondenzátor készül, a szükséges fémalkatrészek vagy mechanikai kötéssel, pl. csavarozással, szegecseléssel, ragasztással, forrasztással stb. heyezhetők el, vagy pedig shopozással, vagy más ismert módszerrel fémréteg alakjában vihetők fel. Az így nyert villamos berendezések méreteit, mint fentebb már említettük, elsősorban a kerámiai test szilárdsága szabja meg és amennyiben a Villamos igénybevételek kisebb méretekkel is megoldhatók lennének, a kerámiai testet erősen túl kell méretezni; ez viszont ismét az elektromos adatokat befolyásolhatja kedvezőtlenül. Ha pl. kis feszültségre nagy kapacitású kondenzátort óhajtunk készíteni, a kerámiai „dielektrikumot" szilárdsági N okokból olyan vastagságra kell venni, hogy a szükséges kapacitás csak nagy felületek alkalmazásával érhető el, tehát végeredményben igen drága megoldáshoz jutunk. Az eddigi eljárásoknak további hátránya, hogy a fémrészeknek fent leírt ismert elhelyezési módja többnyire költséges, tömeggyártásra nem alkal-és a fémrétegborítástól eltekintve tartós és biztosan légmentes kapcsolatot nem nyújt, viszont a fémrészek és dielektrikum közötti légréteg a villamos tér eltorzításával könnyen átütéshez vezet. A találmány szerinti eljárással készült kerámiai testeket az jellemzi, hogy a kerámiai test a fémrészekkel, vagy azok egy részével együtt kerül szinterizálás céljából felizzításra és ennek következtében egyrészt a kerámiai testeknek a gyártás és használat közben szükséges mechanikai szilárdságát a fémalkatrészek nyújthatják, továbbá a kerámiai anyag zsugorodása izzítás közben felhasználható megfelelő formaadás mellett a fémalkatrészek légzáró és biztos megfogásának tömeggyártásra is alkalmas olcsó kivitelezésére. A fémalkatrészeket ekkor célszerű úgy alakítani, hogy megfelelő rugózás, vagy alakváltozás a kapcsolatot még biztosabbá tegye és a kerámiai testnek zsugorodása közben fellépő belső feszültségeinek annyira engedjen, hogy a test el ne repedjen. A fém alkatrészek alapanyaga lehet minden olyan fém, amely a kerámiai eljárás közben fellépő hő- és egyéb igénybevételeket bírja. A kerámiai testet alkotó kerámiai alapanyag minden olyan, kerámiai úton szinterizálható anyag lehet, amely alkalmas arra, hogy a szinterizálás előtt a fémalkatrészekkel valamely módon összekapcsolható legyen. Ez az összekapcsolás történhet az önmagában véve ismert eljárásokkal kialakító ti kerámiai test és a fémrészek között mechanikai úton, pl. egymásra helyezéssel, süllyesztéssel, csavarozással, szegecseléssel, ragasztással, forrasztással, hegesztéssel és más hasonló módon, vagy pedig a fémalkatrészek, vagy azok egy része felhasználható a kerámiai anyag hordozójául és a kerámiai alapanyag a fémrészre kenéssel, nyomással, szórással, elektroforézissel, vagy más. hasonló úton felvive alakítható a kívánt formára. Az így kialakított kerámiai test a fémrészekkel együtt a találmány szerinti eljárás szerint az égető kályhába kerül és az izzítás történhet rendes atmoszférikus nyomású levegőben, vagy más gázban, vagy történhet ritkított nyomás mellett oly óéiból, hogy a kerámiai test és a fémrészek közötti kapcsolat lehetőleg légmentes legyen. A találmány szerinti eljárás egy másik változata szerint az égetés túlnyomásos levegő, vagy túlnyomásos gázatmoszférában történik, hogy a kerámiai anyag szinterizálódása elősegítődjék, vagy meggyorsuljon. A ritkított, vagy túlnyomásos levegő- vagy más gázatmoszférában való kiégetés és izzítás fémrészek nélküli kerámiai alakzatok kiizzításánál is alkalmazható a fent leírt célból és módon.
