137332. lajstromszámú szabadalom • Vashulladék alaktest és eljárás előállítására
Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.332. SZÁM 18. a. 1-2. OSZTÁLY — B—15818. ALAPSZÁM Vashulladék-alaktest és eljárás előállítására Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő R. T. Budapest, mint Berkes László főmérnök és Frank László gépészmérnök, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1943.. március 2. Vashulladéknak, pl. öntöttvas megmunkálásánál keletkező forgácsnak, reszeléknek a vasgyártáshoz való újbóli felhasználása, a szállítási nehéz-6égeken kívül, azzal a hátránnyal jár, hogy a kohóba adagolt aprószemű hulladékot a szél kifújja, továbbá a kúpolóba vagy egyéb olvasztókemencébe, laza állapotban beadagolt vasforgács, oxidációnak kitett nagy felülete következtében, elég. E hátrány kiküszöbölésére már javasolták a vashulladéknak brikettsajtókban 100—150 kg/cm2 nyomáson alaktestekké való sajtolását. A brikettezés ugyan kiküszöböli a fenti nehézségeket, de hátránya, hogy csak ott alkalmazható, ahol az igen költséges brikettsajtók rendelkezésre állnak, tehát nagyüzemekben, míg a kisüzemek vashulladékát, brikettezés céljából, brikettsajtóval rendelkező gyűjtőihelyekre kellett szállítani, 'ami körülményes. ^ ^ A találmány a vashulladéknak laktestekké formázását javasolja brikettsajtók, illetve az ezeknél figyelembe jövő tetemes nyomások alkalmazása nélkül, úgyhogy a találmány szerinti eljárás bármely kisüzemben gyakorolható. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a vashulladékot kötőanyaggal keverjük és a keveréket, pl. csömöszölés vagy döngölés útján formázzuk alaktestekké. Emellett az alaktesteket, tömörítés céljából, esetieg sajtoljuk -is, de a brikettsajtóknál figyelembe jövő nyomásnál lényegesen kisebb, mégpedig 20 kg/cm2 -nél kisebb, pl. 10 kg/cm2 nyomás alkalmazásával. Ez a művelet azonban csak esetleges. Az említett nagyságrendű nyomás a csömöszölés vagy döngölés helyébe is léphet. Lényeges a kötőanyag kellő megválasztása. A találmány oly kötőanyagot javasol, mely a vasat nem oxidája és emellett oly mértékben hőálló, hogy a kohóban uralkodó hőmérsékletnél sem veszti el kötőerejét és csak 600 C° fölött fekvő hőmérsékleten olvad. Csak ily kötőanyag felhasználásával készült alaktest ( nem hull szét idő előtt a kohóban. Azt találtuk, hogy a gyakorlat igényeit minden tekintetben kielégítő alaktesteket kapunk, ha a vashulladékot nátron- és kálivízüveg-oldatokkal vagy folyékony vízüveggel keverjük és az elegyet formába csömöszöljük vagy döngöljük. A döngölést vagy csömöszölést csekély, 20 kg/cm2 nél kisebb, pl. 10 kg/cm2 nyomáson foganatosított sajtolás helyettesítheti vagy követheti. E csekély nyomás nem igényel bonyolult brikettsajtókat. Emellett a vízüveg a vasat az oxidálással szemben is megvédi. A vasforgács továbbá még fokozott mértékben megóvható az elégéstől, ha a kötőanyagon kívül oly töltőanyagot, pl. hulladékszenet, hulladékkokszot (szénport, kokszport) keverünk a vasforgácshoz, amelynek az oxigénhez való affinitása nagyobb és így a szabad oxigént elégés formájában leköti. Szabadalmi igénypontok: 1. Vashulladék-alaktest, azzal jellemezve, hogy 600 C° fölött olvadó kötőanyagot tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti vashulladék-ralaktest válfaja, azzal jellemezve, hogy a kötőanyag nátron- vagy kálivízüveg-oldat vagy folyékony vízüveg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vashulladékalaktest válfaja, jellemezve oly adalékkal, melynek az oxigénhez való affinitása nagyobb mint a vasé oly célból, hogy a forgács az olvasztás folyamán az oxidációtól megóvassék. 4. A 3. igénypont szerinti Vashulladék-alaktest válfaja, azzal jellemezve, hogy az adalék szénpor vagy. kokszpor. 5. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti alaktestek előállítására, azzal jellemezve, hogy vashulladékot vízüveggel keverünk és az elegyet formákba csömöszöljük vagy döngöljük. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a vashulladékba vízüveget és töltőanyagként szén- vagy kokszport keverünk.
