137330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolóporoknak előállítására karbamidból, tiókarbamidból, vagy ezek elegyéből és formaldehidből

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 137.330. SZÄM 39. b. 16—27. OSZTÁLY — B—15100. ALAPSZÁM Eljárás sajtolóporoknak előállítására karbamidból, tiokarbamidból vagy ezek elegyéből és formaldehidből „Klotild" Első Magyar vegyipar és „Acetic" Vegyiművek, Budapest, mint dr. Bakonyi István oki. vegyészmérnök, Bordighera, jogutódja A bejelentés napja: 1941. június 17. * Ismeretes, hogy a karbamid-, vagy tiokarbamidvagy ezek elegyéből és formaldehidből előállítotl sajtolóporok a formaldehidet feleslegben tartalmazzák. Az is ismeretes, hogy a formaldehid feleslege a meleg saj toláskor gáz alakban távozik, ami nemcsak formaldehidveszteséget jelent, hanem gyakorta okoz sajtolási hibákat. A fölös formaldehid megkötésére a sajtolóporokhoz utólagosan további karbamidot, ill. tiokarbamidot adnak és ezenfelül olyan katalizátorokat is, amelyek hatásukat a meleg sajtolás folyamán, a megömlő sajtolóporban fejtik ki. Alkalmas katalizátoroknak bizonyultak, egyebek között, pl. a nehezen oldódó, nagy molekulájú szerves savak, továbbá a több-bázisú szerves savak savanyú észterei. A találmány szerinti eljárás a karbamid- ill. tiokarbarnid-formaidehid alapú sajtolóporok tökéletesítésére és előállításuk biztosabbá és gazdaságosabbá tételére irányul. Az eljárás lényege abban foglalható össze, hogy a karbamid-, tiokarbamid- vagy ezek elegyének feleslegben alkalmazott formadehiddel történő kezdeti kondenzálását pH = 7 körüli, vagyis gyakorlatilag közömbös kémhatású oldatban, éspedig ammóniának katalizátorként való alkalmazásával folytatjuk le, a reakcióelegyhez a formaldehid-felesleg későbbi megkötésére elegendő mennyiségű további karbamidot ül. tiokarbamidot adunk, valamint olyan nagymolekulájú szerves sav vagy több-bázisú szerves sav savanyú észterének katalitosan hatásos menynyiségét, amely a kondenzációs folyadékban kevéssé, a majdani sajtolópor-ömledékben ellenben jól oldódik, továbbá valamely szokásos töltő-, ill. adalékanyaggal keverjük ill. összegyúrjuk, szárítjuk és porrá őröljük. A folyós reakcióelegyhez a kapülaritás leszállítása érdekében célszerű még valamely szerves amint adni, ami a töltőanyagot könnyebben átitathatóvá teszi. A szerves sav vagy savanyú észter mellett magasabb zsírsavak fémsóí, pl. alumíniurnsztearát, cinksztearát stb. is adagolhatok. A gyakorlati kivitelben célszerűen úgy járunk el, hogy az ammónia jelenlétében keletkezett kondenzációs terméket tartalmazó folyadékot a töltőanyaggal összekeverjük ill. összegyúrjuk, ezután az összegyúrt tömeget óvatosan megszárítjuk, nagyjából megőröljük, majd hozzáadjuk a szükséges mennyiségű további karbamidot ill. tiokarbamidot és a savas katalizátort, végül az egészet finoman porítjuk. A savas katalizátor szerves oldószeres oldatában is alkalmazható. Az egyes műveletek együttes alkalmazásában álló eljárásban fontos szerepe van az elsődleges kondenzációs folyamat, alatt katalizátorként alkalmazott ammóniának. Kitűnt ugyanis, hogy az ammónia az elsődleges reakció folyamán a formaldehid-felesleget átmenetileg, hexametiléntetramin alakjában, megköti. Az ekként megkötött formaldehid csak később, a kész sajtolópornak a sajtolóformában történő megömlésekor szabadul ismét fel, a sajtolóporban foglalt savas katalizátor hatására. A sav ugyanis a hexametiéntetramint megbontja és az ammóniát megköti. Az ekkor felszabaduló formaldehid a jelenlevő . karbamidot ill. tiokarbamidot igen erélyesen gyantásítja. A fölös formaldehid átmeneti megkötése azzal a további előnnyel jár, hogy a fél terméknek az aprítását megelőzően végzett szárítása folyamán sem távozik formaldehid. Minthogy pedig a szárításnál máskülönben előálló formaldehidveszteségek alig ellenőrizhetők, ül. nem szabályozhatók, az utólagosan adagolt karbamid ill. tiokarbamid szükséges mennyisége biztonsággal sem számítható. Ez azonban zavaroknak az okozója, mert ha a karbamid ill. tiokarbaimid sok, a többlet a meleg sajtoláskor nem gyantásodik el, ami a sajtolt tárgyat vízérzékennyé teszi, ha pedig kevés, formaldehidgáz távozik, ami sajtolási hibákat okozhat. A formaldehid átmeneti megkötése az efféle zavarokat kizárja. Az ammóniának katalizátorként való alkalmazása azzal a további előnnyel jár, hogy a kondenzációt jelentősen, éspedig sokkal jobban segíti elő,