137314. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék
Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI-LEÍRÁS 137.314 SZÁM 21. a4 . 21—35. OSZTÁLY — S-l 9567 ALAPSZÁM Rádióvevőkészülék STANDARD Villamossági R. T., Budapest, mint a- „Le Materiel Téléphonique" j Société Anonyme párisi cég jogutódja A bejelentés napja: 1943. július 13. Franciaországi elsőbbsége: 1942. március 9. A találmány frekvenciaváltó típusú rádióvevőkészülék, illetőleg eszköz mindazon hátrányok kiküszöbölésére, amelyeket az ilyen készülékekben a 6zokásos változó frekvenciájú áramkörök, mégpedig a venni kívánt jelre hangolt egy vagy több áramkör és1 e jel frekvenciájától állandó különbséggel, a középfrekvenciával eltérő frekvenciára hangolt legalább egy helyi oszcillátoráramkör jelenléte általában okoz. A rádióvevőkészülék találmány szerinti elrendezése . a hangolt áramkörök szabatos együttfutáeának biztosításával teszi lehetővé a különböző áramkörök kézi vezérlésének egyesítését. Ismeretes rádióvevőkészülékekben annak, hogy több változó frekvenciájú áramkörük van, a következő főbb hátrányai tapasztalhatók: Miután a vett jel és a helyi rezgés közötti különbségnek állandóinak kell lennie, az egyesített vezérlés egy különleges alakú lemezekkel készült kondenzátort, vagy pedig kiegyenlítő kondenzátorokat igényel. A gyakorlatban sem az egyiV, sem a másik megoldás nem vált be, mert az első megoldásnál mindegyik vételi skálarészhez ' más .különleges kondenzátor való és az is csak egy határozott középfrekvenciánál, a második megoldás pedig lehetetlenné teszi az áramkörök szabatos együttfutását. A középfrekvencia harmonikus lebegtető oszcillátor harmonikusai áthallásokat okozhatnak, ha a vételi frekvenciakörzetbe esnek. Továbbá, ha a jelfrekvencia közel kerül a középfrekvenciához, az áramkörök maguktól rezgésbe jöhetnek és a középfrekvenciával szomszédos frekvenciájú adóállomás zavarossá teheti a vételt Ezért a középfekvencia könyezetébe eső fekvenciák nem lehetnek a vételi skálában. Ha kiegyenlítő kondenzátorokat alkalmazunk, igen gyorsan növekszik az áramkörök említett együttfutás] pontatlansága. E hátrányok kiküszöbölése végett a találmány szerint a középfrekvencia áramköröket változtatható kondenzátorokkal hangoljuk, amelyek kapacitása ugyanolyan törvény szerint változik, mint a vett jelre hangolt körök kondenzátorainak kapacitása. A találmány egy kivitele szerint a készüléket úgy tesszük egyvezérlésűvé, hogy ezeket a kondenzátorokat ugyanarra a tengelyre ékeljük fel, azzal a kondenzátorral együtt, amely az oszcillátorkor frekvenciáját megszabja és amelynek kapacitása ugyanazon törvény szerint változtatható. További kivitel szerint a változó frekvenciájú áramkör fenti hangolásmódját több egymásrakövetkező frekvenciaváltása vevőkészülékeknél úgy hasznosítjuk, hogy minden új frekvencia az előbbinél kisebb. A különböző frekvenciákat előnyösen úgy választjuk, hogy a helyi frekvenciák egymásnak többszörösei. Ily módon egyetlen helyi oszcillátor rendezhető el, amelynek alapfrekvenciája és harmonikusai végzik a kívánt különböző frekvenciaváltásokat. A találmány említett és egyéb jellemzőit részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen az 1. ábra találmány szerinti egyszeri frekvenciaváltású vevő nagy- és középfrekvenciafokozatainak egyszerű kiviteli példája és a 2. ábra találmány szerinti kétszeri frekvenciaváltású vevő nagy- és középfrekvenciafokozatainak egyszerű kiviteli példája, vázlatos ábrázolásban. Az ábrák a vevőkészülék elemei közül csak a találmány ismertetéséhez szükségeseket szemléltetik. Az 1. ábra Li, Cj áramköre a jel Fi frekvenciájára hangolt bemenőkor. Vi transzponáló lámpa helyi 'rezgését F2 helyi frekvenciára hangolt L2 , C 2 rezgőkörű V 2 lámpa szolgáltatja. Az L-3, C3 rezgőkör az F3 középfrekvenciára hangolt Az Fi és .F3 frekvenciákra hangolt körök száma tetszőleges lehet. Az elrendezés ebből eredő változatai nem lépik túl a találmány körét. Az Fi, F2 és F3 frekvenciák között fennálló ismeretes összefüggés szerint
