137303. lajstromszámú szabadalom • Áramló kőzeg révén működtetett elzáró- vagy vezérlő szerkezet, különösen kondenz edényekhez

Megjelent: 1962. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.303. SZÁM 13. d. 12—25. OSZTÁLY - M-12171. ALAPSZÁM Áramló közeg révén működtetett elzáró- vagy vezérlő szerkezet különösen kondenz edényekhez Marton Lajos oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1941. december 2. A gőzvezetékekben, fűtőtestekben és egyéb áramló közegekkel dolgozó készülékeknél vagy ezekkel kapcsolatos vezetékekben szükséges és szokásos oly készülékeket beiktatni, melyek _ ren­deltetésüknél fogva pl. üzembiztonsági okokból hivatva vannak a szóbanforgó közeg mint pl. fo­lyadék, gőz áramlását szabályozni, avagy pedig akadálymentessé tenni. Ilyen készülék pl. a kon­denz edény. Az eddig ismeretes készülékeknél ha az áramló közeg valamely előre meghatározott szint (nívó) magasságot elért, akkor közbeiktatott erőművi szervek révén valamely szabályozó szer­vet pl. tolattyút vagy szelepet kezdett működtet­ni, amely szabályozó szervek viszont az áramló közeg átömlőnyílását szabályozták, nevezetesen zárták vagy nyitották. Az ismeretes szerkezetek­nél rendszerint úszógolyó révén történik a készü­lékek működtetése és ezek közös jellemvonása, hogy az úszógolyó és a szabályozó szervek közöt­ti erőművi kapcsolat, pl. emelőszerkezet működ­tető áttétele állandó, ami igen hátrányos. Ez azt jelenti, hogy a készülékek szabályozó szerveire (záró- és nyitószervefcre) ható erő állandó nagy­sága többszöröse az áramló közeg által az úszóra kifejtett erőhatásnak. A legtöbb ilyen átömlési keresztmetszetet sza­bályozó szerv zárási helyzetből kiindulva nyitás közben változó ellenállást fejt ki a nyitó erőhatás­sal szemben; míg pl. valamely szelep mozdulatla­nul van elzáró helyzetében, addig a nyugvó hely­zetéből való elindulásnál kezdődő súrlódással kell számolni, ami a tökéletes becsiszolás folytán a szelepek tulajdonképpeni terhelési felületeire ha­tó nyomás alapján még növekszik. E körülmé­nyek együttesen azt eredményezik, hogy a záró­szervnek zárt helyzetéből való kimozdításához 4— 8-szor akkora erő kell, mint annak tovább moz­gatásához. Ezzel szemben a zárószerv kimozdulása folytán szabaddá váló nyíláson végbemenő nyo­máskiegyenlítődés következtében a további nyitási löket erőszükséglete még tovább csökken. Az eddig használatos állandó áttétel emelőszer­kezet úszóját az áttételével összhangban oly nagy­ra kellett méretezni, hogy az a zárószerv kezdeti kimozdításakor szükséges 4—8-szoros erős megfe­lelő biztonsággal kifejtse. Az áttétel állandóságá­ból következik, hogy a szerkezet ezt a kezdetben szükséges nagy erőt a zárószerv elmozgása köz­ben is ki tudná fejteni. Az úszó csaknem a közeg­be (folyadékba) való teljes bemerülése után, te­hát elkésve kezdi meg a szerkezet működtetését és amint a szerkezet mozgásba jött, az úszó hir­telen felugrik a közeg felszínére, mivel a tovább­mozgatás erőszükséglet e jóval kisebb, annyira, hogy az ezután elért bemerülési helyzetével ará­nyos felhajtó erő csupán a további mozgatás, valamint az önsúlyok és súrlódások erőszükseg­letét fedezze. Az úszó hirtelen felugrása folytán az elzárószerv hirtelen nyitása következtében sza­baddá váló nyíláson lökésszerűen kiáramló közeg pl. folyadék a csővezetékekben káros ütéseket idéz elő. A találmány szerint az áramló közeg által mű­ködtetett úszó és a készülék szabályozó szerve (pl. szelepe vagy tolattyúja) között változó átté­telű erőművi kapcsolatot, pl. változó áttételű emelőszerkezetet létesítünk, ennélfogva az úszót az erőművi áttételi szerkezettel együtt a szabá­lyozószerv félig nyitott helyzeténél szükséges, te­hát a záróhelyzetből való kimozdításhoz szüksé­gesnél lényegesen kisebb erőhatásokra méretez­zük, mert a kezdeti helyzetből való kimozdítás közben megnövekedett erőszükségletet bőven fe­dezi az ugyanakkor önműködően bekövetkező át­tételnövekedés folytán előálló és a zárószervre ható nagyobb erőhatás. A találmány révén elérhetjük, hogy pl. tolaty­tyús szabályozószervű kondenzedényeknél az alkalmazható átömlési keresztmetszeteket az eddi­giek többszörösére növelhetjük, vagy a meglevő méretű nyílásokkal kialakított kondenzedényeket lényegesen nagyobb üzemnyomású csővezetékekbe alkalmazhatjuk ugyanolyan üzembiztonsággal, mint ahogy eddig volt. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány példakép­peni kivitelét szemléltető szerkezetet ábrázol váz­latosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom