137284. lajstromszámú szabadalom • Sztereoszkopikusan felvett álló- és mozgóképpárok kivetítésére és szemlélése

Megjelent: 1963. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.284 SZÁM 57 a. 33—63. OSZTÁLY — T—7368. ALAPSZÁM Sztereoszkópikusán felvett álló- és mozgóképpárok kivetítése és szemlélése Tarján Ferenc és Czakó Győző, Budapest A bejelentés napja: 1945. november 19. Az a célunk, hogy háromdimenziójú plasztikus képet lássunk a vetítőernyőn. Ennek elérése végett a szem működését kell utánoznunk. Készítenünk kell tehát á szemtávolságban kb. 6V2 cmnyire egyidejűlég felvett két képsorozatot (lásd 1. ábra), s ennek összetartozó képkockáit AJA'J, A2

A'

2

, A

3

A'

3

. .. A„A'

n

) kivetítéskor, alkalmas módon födőhelyzetbe hozva, úgy kell szemlélnünk, hogy jobb szemünk csakis a jobb szem, bal szemünk csakis a bal szem számára felvett képet láthassa. Ez azért fontos, mert csak ebben az esetben egyesíti agyunk a körvonalaiban nem egészen megegyező. két részképet térszerű, plasztikus képpé. Kivetítéskor a közös filmre egymás mellé ráképezett képpárok szemléléséhez, optikai segédeszközre van szükség, hogy a két részkép mindegyikét mindig csak a megfelelő szem számára tegyük láthatóvá, s ezáltal a néző csupán egy plasztikus képet lásson. A találmány az eddig használatos filmvetítőgépek felhasználásával éri el célját. Az összetartozó képpárokat kétlencsés felvevőgéppel egy-egy prizmapár segítségével, közös filmszalagra egymás mellé vesszük fel. Minthogy két képkocka kerül egymás mellé, a nyert képkockák méretei negyedakkorák, mint a normálfüm képkockák méretei. Ebből kifolyólag minden egymásután következő képpár (AIA'Í, A2

A'

2

,... A„A'„) között egy-egy képpárnak elegendő képmező marad üresen. Az így fennmaradó üres filmmezőre egy másik képsorozat (BjB'!, B2

B'

2

, B

3

B'

3

... B

n

B'

n

) filmkockái (lásd 1. ábra) nyerhetnek elhelyezést éspedig oly módon, hogy a filmtekercset ellenkező irányban — végétől az elejéig forgatva — vesszük igénybe az újabb képpárok felvételére. Ez a kétirányú felvétel ötven százalékos filmanyagmeglakarításon kívül lehetővé teszi azt is, hogy a lejátszás után nem kell a filmszalagot visszatekercselni, hanem a rajta levő képsorozat (BxB'i, B2

B'

2

. .. B

n

B'

n

) ellenkező irányban azonnal lejátszható. Az egyik képsorozat hangcsíkja a filmszalag jobb szélére, a másiké viszont a filmszalag bal szélére kerül. A két részképet (lásd 2. ábra) két lencsével (LxL2

) és ezek mögé helyezett egy-egy prizmapárral (PiP» és P3P4) vetítjük egy-egy vetítőernyőre (ViV2

),

melyek egymástól kellő távolságra vannak elhelyezve, s egymással 180 fokhoz közelálló tompaszöget zárnak be. A találmány lényegét a vetítés képezi. A felvételkor az összetartozó két részkép helyzete a közös negatívon felcserélve jelentkezik. Ugyanis a jobb szem számára felvett kép a filmszalag képmezejének bal oldalára, a bal szem számára felvett kép pedig a jobb oldalára kerül. Hogy a vetítőernyőn megfelelő helyzetben jelenjenek meg a képpárok, ezért a jobb oldali vetítőlencsével (L2

) a bal oldali ernyőre (Vi), a bal oldali lencsével (Li) a jobb oldali ernyőre (V2) vetítünk. A kivetített két összetartozó képet nézőkészülékkel (lásd 3. ábra) szemléljük. E nézőkészülék hasáb alakú szekrényke, amelynek előlapján, egymástól szemtávolságnyira, egy-egy szemlélőnyílás (NiN2

) van. Ezek egyike (Ni) mögött, egy rögzített prizma (P5

) és vele párhuzamos helyzetben, függőleges tengely körül elforgatható hasonló prizma (P6

) van elrendezve, amelyre a szekrényke túlsó oldalán levő nyíláson (N'x

) keresztül érkeznek az egyik vetítőernyőre (Vx) kivetített részképről a fénysugarak. A nézőkészülék másik szemlélőnyílásával (N2

) szemben, a szekrényke túlsó oldalán, ugyanolyan s vele fedőhelyzetben levő nyílás (N'2

) van oly módon elrendezve, hogy a két nyíláson keresztül a szem szabadon láthatja a másik vetítőernyőn (V2

) kivetített résziképet. Szemléléskor a kivetített sztereoszkópikus részképek egyesítése a következőképpen történik: A nézőkészüléknél a jobb szem elé az (N2

) szemlélőnyílás és a szekrényke túlsó oldalán vele födöThelyzetben levő (N'2

) nyílás kerül; ezáltal a szem csupán a jobb oldali ernyőre (V2

) kivetített részképet látja. A bal oldah\ ernyőre (Vi) kivetített részképről érkező fénysugarak a (P6) prizmára esnek, s innen a (P5

) prizmára veretnek, ahol láthatóvá válik a bal oldali részkép. A (P6

) prizma kellő elforgatása esetén a két részkép födőhelyzetbe hozható a (V2

) ernyőn, amikör is a két részkép tökéletesen plasztikus képpé egyesül. Abban az esetben, ha a két vetítőernyőt közvetlen egymás mellé helyeznők, s a leírt nézőkészülékkel szemléinők a képpárokat, három képet látnánk egymásN

mellett; ezek közül csak a közép-