137273. lajstromszámú szabadalom • Tüdőgáz- főleg alapanyagcserevizsgáló-készülék

Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.273. SZÁM 30. a. 1-7. OSZTÁLY — R—8834. ALAPSZÁM Tüdőgáz-, főleg alapanyagcsere vizsgáló készülék Dr. Radó Sándor orvos, Budapest A bejelentés napja: 1944. mártius 14. Ismeretes a szervezet alapanyagcseréjét a tüdőben lejátszódó gázcsere qualitativ és quantitativ mérésével meghatározni. Az itt szerepet játszó két gáznak — az elfogyasztott O2 és a termelt CO2 — megfelelően a mérések is kétféle (módszer szerint történnek. Az elsőnél mérjük a meghatározott idő alatt elfogyasztott O2 mennyiségét, a másodiknál, a kilégzett CO2 és a kilégzett összes báz mennyiségét. Az első csoportbeli mérésekhez a Krogh-féle, a második csoportbeliekhez a régebbi Zuntz—Geppert- és az újabb Mansfeld-féle készülék a használatos. A Krogh-féle készülék fő alkatrésze az oxygénnel töltött, mozgó fedelű tartány, amelybe a kilégzett gázt visszavezetik. Minthogy a kilégzett gázelegyből a CC<2-t és a vízgőzt a készülék abszolberje elnyeli, a vizsgálat alatt a tartány fedele az elfogyasztott O2 mértékében minden egyes kilégzés után alacsonyabban áll, mint a belégzés kezdetén. A tartány fedelének mozgását írószerkezetre átvive, süllyedő (belégzés) és emelkedő (kilégzés) vonalakból álló, fűrész alakú diagramot.'kapunk, amelynél ^— egyenletes légzés esetében — a kilégzési vonalak felső végpontjai ferde egyenesen helyezkednek el; ez az egyenes a diagram abszcisszájának a kezdőponttól kiinduló részét hegyesszög alatt metszi, annak megfelelően, hogy az egyes „fűrészfogak" felső végpontja — mint már említettük — mind mélyebbre kerül. A szabályos diagram elérése azért fontos, 'mert ellenkező esetben, a diagram teljesen hamis, használhatatlan képet ad, az O2 fogyasztást a valóságnak meg nem felelően mutatja. "A gyakorlatban azonban a teljesen szabályos diagramot elérni nem lehet és a Krogh-készülékkel nyert adatok a valóságtól nagy százalékos hibával eltérnék. A C02-mérő készülék közül a Zuntz—Geppeirtféle a környező levegőből engedi a légibeszívást, minthogy annak összetétele gyakorlatilag állandónak vehető jól szellőzött szoba esetében; a kilégzett levegő nedves {vagy a hordozható kivitelnél: száraz) gázmérőn áthaladva, erre a célra való bürettában összegyűlik, hogy a készüléknek a vizsgálandó személyről való lekapcsolása után összetételét abszorberrel megvizsgálhassuk. Ennek a — ma már egyébként nem használatos — készüléknek hátránya, hogy a gázmérőben, csővezetékekben sok az üres, „holt" tér, amelyeknek káros hatása csak a vizsgálat időtartamainak növelésével, amikor az átáramlott kilégzett gáztérfogatához képeist a káros terek már elhanyagolhatók, küszöbölhető ki. A kilégzett C02

mennyiségét mérjük, a Mansfeld-féle -készülékkel -is, amelynél — mint a Krogh-készüléknél — szintén van mozgó fedelű és fedelének mozgásával diagramot leíró tartány, de az ebben az esetben levegővel van télé; a beteg ebiből a tartányból lélegzik be és ide lélegzik ki. A levegő elhasználása után a készüléket a vizsgálandó személyről lekapcsoljuk'és a tartányban levő CO2 mennyiségét, szintén abszorberrel, megmérjük. Helyes eredményt itt is csak abban az esetben kapunk, ha a diagram a Krogh-féle készüléknél ismertetett szabályosságoit mutatja. Összefoglalva az eddigieket megállapíthatjuk, hogy mindhárom készülékfajtánál a mérési eredményeket csak a készüléknek a vizsgálandó személyről való- lekapcsolása után, az összegyűjtött teljes gázmennyiség alapján, a diagram megfelelő adatainak kikeresésével (a csúcspontokat összekötő említett egyenes helyét ugyanis a valóságban mindig szabálytalan diagramon a lehetőség szerint ki kell keresnünk), ezeknek értékelésével, vagy pedig a kilégzett gáz titrálásával határozhatjuk meg. Emellett a készülékek méretei is nagyoknak adódnak, arni onnan következik, hogy a teljes kilégzett gázmennyiséget mindegyik készüléknél össze kell gyűjtenünk. A találmány ezeket a hátrányokat hivatott kiküszöbölni, célja tehát az eddigieknél kisebb készülé'kméretek mellett a kilégzett C02

menynyiségét közvetlen leolvasással azonnal megállapíthatni. A találmány szerinti készülék a vizsgálandó személynek a szabadból való belégzése mellett kilégzésenként mér és két fő alkatrészből áll: 1. az űn. átfolyó CO^-mérőből, amely a rajta átáramló gáznak összegyűjtése nélkül méri annak százalékos C02-tartalmát, 2. a mennyiségmérőből, mely a kilégzett összes gáz mennyiségét méri;