137247. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus hajtómű
Megjelent: .1962. szeptember 30. •* -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.247. 3ZÄM 21. d1. 40—44.- OSZTÁLY — É—5933. ALAPSZÁM ,•*""• • * . Elektromechanikus hajtómű Elektrotechnische Fabrik J. Sousedik Aktien Gesellschaft cég, Prága A bejelentés napja: 1943. jáüus 17. ' . . * Németországi elsőbbsége: 1942. április 7. Elektromechanikus hajtóművek általában pl. járművekben arra valók, hogy különösen dugatytyús gépek (égési erőgépek, gőzgépek) teljesítményét a hajtott tengellyel közöljék^ amint az pl. járművekben szokásos. A találmány szerinti hajtómű ismert módon két forgó villarqosgépből áll. A következőkben primermotornak nevezett du- • gattyús gép hajtótengelyével összekötött első, úgynevezett előgép elvileg abban különbözik a szokásos kiviteltől, hogy nemcsak rótora, hanem sztátora is forgatható. Az egyik forgórész, tehát a sztátor vagy rotor, primermotor hajtótengelyével, a másik forgórész pedig a második gép rotoréval van mechanikailag közvetlenül vagy közvetve kapcsolva. A következőkben utógépnek nevezett második gép szokásos' kivitelezésű, azaz rótora forog, sztátora pedig helytálló. Az utógép mechanikailag nem kapcsolódik a hajtótengellyel vagy a primermo torral. ' A találmány szerinti hajtómű hatása elvileg megegyezik az elektromechanikus csúszókapcsoló hatásával. A hajtómű a primermotörról közvetített teljesítményt az .előgép révén ^közvetlenül, mechanikailag, adja át a hajtott-tengelynek. A továbbított teljesítmény (csúszóteljesítmény) maradéka az előgépben villamos energiává alakul át és.ebben az alakban kerül egy vagy több' utótgépbe, melyek a villamosenergiát — mint motorok. — isimét mechanikai energiává alakítják" át és ezt, változó fordulatszámmal, a hajtott-tengelynek adják át. Elő- valamint utógépekként egyaránt használhatók egyenáramú, váltakozóáramú ' vagy forgóáramú gépek. Váltakozó- vagy forgóáramú gépek •esetén azonban arra van szükség, hogy legalább az egyik gép kollektorgép legyen. ; A találmány szerinti hajtómű a következőképpen működik: ' " Ha az előgép mindkét forgórészénék fordulat- -száma azonos, úgy a hajtómű mechanikailag továbbítja a teljes közölt teljesítményt a hajtotttengelyhez és a.% előgépről nem kerül villamos teljesítmény az utógépbe. Ha a hajtott-tengely fordulatszáma kisebb a haj főtengely fordulatszámánál, akkor az előgép „rótora a sztátorhoz képest forogni kezd. Az előgép gerjesziése -esetén ennek a gépnek ró torában, az 0V mágneses fo* lyamban, feszültség indukálódik, mely arányos az 0y (ni—n2) szorzattal, melyben ni a hajtótengely fordulatszáma és n2 a hajtott-tengely fordulatszáma. Ez, ,a feszültség táplálja az utógépet és mindkét gépben azonos áram folyik. Ilyen módon tehát villamos teljesítményt közlünk az utógéppel." A közvetített teljesítménynek mechanikai úton közvetített része, mely arányos_ az n.2 fordulatszámmal, és a közvetített teljesítmény maradéka, tehát a villamos úton közvetített része, mely az-(ni—n2 ) fordulaszám-maradékkal arányos, mechanikailag adódik át az utógépnek és., ezen át ugyancsak mechanmikailag a hajtott-tengelynek. " «• Az elektromechanikus hajtóműnek , lényeges előnyei vannak a tisztán villamos hajtóművel szemben. így például az előbbiben a villamos veszteségek kisebbek, m'ert a továbbadott teljesítménynek csak egy része alakul át villamosenergiává, majd újból mechanikai energiává. Ezzel együttjár, hogy az elektromechanikus hajtómű megindításakor elérhető forgatónyomatékok nagyobbak, mint az ugyanolyan nagyságú tisztán elektromos hajtómű megindítása esetén. Közelfekvő, hogy az elektromechanikus hajtóműnek magában véve értékes tulajdonságait lehetőleg tökéletes önműködő vezérléssel egészítsük ki, ha azt akarjuk, hogy a hajtómű kielégítse a primermotor teljesítményének teljes kihasználása, valamint a hajtott-tengely forgatónyomatékai és fordulatszámai tekintetében támasztott követeléseket. Míg a tisztán elektromos -hajtóművekben gyakorlatilag már kipróbáltak különböző önműködő vezérléseket, addig az elektromechanikus hajtóművekben a primermotor teljesítményének önműködően azonos értéken vagy állapoton való tartásra irányuló ismert megoldások tökéletlenek. A legtöbb elektromechanikai hajtóműtervezet csak kézi szabályozást vagy félig önműködő, a kezeléát egyszerűsítő . berendezést tartalmaz.
