137217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tűlevelüek fájának szenesítésére az illó alkatrészek kinyerésével

Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.217. SZÁM 12. . r. OSZTÁLY — B—16032. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés tűlevelűek fájának szenesítésére az illó alkatrészek kinyerésével Biacsi Árpád, Budapest A bejelentés napja: 1943. szeptember 4. Tűlevelűek fájának lepárlása legegyszerűbben boksákban vagy kívülről fűtött retortákban tör­ténik. Az előbbi módnál az értékes illó alkat­részek teljesen, az utóbbinál pedig részben ve­szendőbe mennek. Ha viszont az illó alkatrésze­ket vízgőzzel vagy egyéb oldószerekkel vonjuk ki, a fenti hátrányt elkerüljük, azonban a fát any­nyira fel kell aprítani, hogy azt sem faszénre, sem pedig papírgyártásra feldolgozni nem érde­mes. A találmány szerint a fát ugyancsak kívülről fűtött retortákban pároljuk le, azonban a lepár­lási folyamat alatt a retortában levő, ill. abban keletkező gázokat kondenzátoron és hevítőtesten át zárt körfolyamban keringtetjük a retorta le­párlandó töltésén keresztül, míg a körfolyamban fenntartandó nyomást meghaladó, nem kondenzál­ható gázfelesleget a retortakemenee tüzelőterébe vezetjük. A rajz vázlatos hosszmetszetben mutatja az el­járás végrehajtására alkalmas berendezés példa­képpeni megoldási alakját. Az 1 kemencében fekszik a 2 retorta, amely ismert módon fel nem tüntetett töltő- és kiürítő nyílásokkal van felszerelve. A retortát a 3 tü­zelés füstgázai öblítik" körül. A retorta a lepár­landó 4 fatöltést tartalmazza. A retorta felső te­rének egy vagy több pontjáról az 5 párlatelvezető cső indul ki, amely az ismert szerkezetű 6 kon­denzátorba vezet, amelyben a párlat cseppfolyó­sítható vagy megszilárduló alkatrészei csapódnak le és ismert módon vezethetők el. A kondenzá­torból a 7 visszavezetőeső vezet a 8 fúvón és az 1 kemence tűzterében fekvő 9 hevítőtesten ke­resztül vissza a 2 retortához, amelynek egy vagy több, célszerűen a retorta fenekérj fekvő, olyként megválasztott pontján torkoll be, hogy a vissza­térő meleg gázok a 4 töltésnek lehetőleg egész tömegét egyenletesen átjárják. A 8 fúvót a 10 szabályozószeleppel felszerelt 11 mellékzárlat ke­rüli meg. A 7 csővezetékbe iktatott 12 biztosító­szelepen át a meghatározott nyomás túllépése esetén a nem kondenzálható éghető alkatrészeket tartalmazó gázok a 13 csövön keresztül a ke­mence tűzterébe kerülnek és elégnek. A keringő gázok keringési sebességét a 10 sze­lep állításával úgy szabályozzuk, hogy a retorta falai ne érhessenek el oly magas hőmérsékletet, hogy az illó alkatrészek káros bomlást szenved­jenek. A gázok keringtetése a lepárlást gyorsítja és a lepárlási termékeknek a meleg retortafalakkal való érintkezési idejét csökkenti. Mindezek foly­tán a találmány szerint munkaóra- és fűtőanyag­megtakarítást, továbbá minőségileg jobb és meny­nyiségileg több értékes terméket nyerünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás és berendezés; tűlevelűek fájának sze­nesítésére az illó alkatrészek kinyerésével, amely­re az jellemző, hogy a fát kívülről fűtött retortá­ban pároljuk le, azonban a lepárlási folyamat alatt a retortában levő, ill. ebben keletkező gá­zokat kondenzátoron és hevítőtesten át zárt kör­folyamban keringtetjük a retorta lepárlandó töl­tésén keresztül, míg a körfolyamban fenntartandó nyomást meghaladó, nem kondenzálható gázfeles­leget a retorta tüzelőterébe vezetjük. 2. Berendezés az 1. igénypontban meghatározott eljárás végrehajtására, amelyre az jellemző, hogy egy kívülről fűthető lepárló retortához csatlakozó kondenzátor gáztere keringtető fúvón és a retorta­kemenee tűzterében elhelyezett hevítőkészüléken át visszatérő vezeték révén a retortával van össze­kötve. 3. A 2. igénypontban meghatározott berende­zés megoldási alakja, amelyre az jellemző, hogy a keringtető fúvónak állítható szelepet tartalmazó megkerülő csővezetéke van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom