137206. lajstromszámú szabadalom • Seprő és hozzávaló összekötőrész

Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TAIJÍLMÁINYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.206. SZÁM 9 c. OSZTÁLY — O—1950. ALAPSZÁM Seprő és hozzávaló összekötőrész ^ *" Oláh Lajos, Budapest A bejeletntés napja: 1944. április 22. A találmány célja a seprők használati tarta­mának meghosszabbítása. Általában is, de külö­nösen háborús viszonyok között, a jelentékeny anyaghiány folytán fölötte kívánatos az anyagok lehető leggazdaságosabb felhasználása. Különösen áll ez a minden háztartásban és gazdaságokban állandóan használt cikkekre s ezek sorában a seprőkre. Ebből a szempontból a szokásos seprők­nek az a hátrányuk, hogy ha az ún. cirokszakáll­ból készült tulajdonképpeni seprő vagy seprőfej elhasználódott vagy elromlott, avagy a seprő nyele eltörött, az egész seprőt el kellett vetni. Más szóval, ha a kétj rész közül csak az egyik vált hasznavehetetlenné, új seprőt kellett be­szerezni. A fent említett szempontból nyilván­való annak a lehetőségnek előnye, hogy ha a seprő két része közül csak az egyik válik haszna­vehetetlenné, akkor csak ezt az egy részt kell­jen kicserélni. A találmány szerint ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy a seprőfejnek csupán nyélcsonkot adunk és ezt, valamint a tulajdonképpeni seprő­nyél végét merev hüvelyből álló összekötőrésszel egyesítjük, melyben a nyélcsonkot és a nyelet oldhatóan rögzítjük. Az oldható rögzítést tetsző­leges kötőelemekkel, pl. ékekkel foganatosíthat­juk; a találmány egyik célszerű megoldási alakja szerint a hüvely falai sugárirányú lyukakat fog­lalnak magukban, melyeken át pl. szegeket vagy facsavarokat verhetünk, illetve csavarhatunk a seprő nyélcsonkjába és illetve a seprőnyélbe, amivel ezek a. hüvellyel és ennek közvetítésével egymással szilárd kapcsolatba, jutnak. Ehhez még hozzájárul az, hogy a hüvely belsejében egyrészt a nyél és nyélcsonk egymás felé eső homlok­felületei egymáshoz szorulnak, másrészt a nyél­csonknak és a nyél végének palástfelületei a hüvely belső felületeivel szorosan érintkeznek. A találmány egy másik célszerű megoldási alakja szerint magának a merev összekötőrésznek tekin­tetében is jelentékeny anyagmegtakarítást érünk el, mégpedig úgy, hogy azt nem tömörfalúan, hanem tetemes kivágások létesítésével készítjük. Ez esetben az összekötőrészt egyúttal csökkentett súlyú, oly áttört váz alkotja, mely csupán két véggyűrűből, illetve egy középgyűrűből és ezek között alkotóirányú, egyszerű bordákból áll. A rajz a találmány két példaképpeni meg­oldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra az egyik megoldási alak szerinti teljes seprőnek, a 2. ábra pedig az összekötőrész egy másik meg­oldási alakjának nagyobb léptékű nézete. Az 1. ábrán 1 a tulajdonképpeni seprő vagy seprőfej, 2 pedig a seprőnyél. 3 a seprő nyak­része, melyet a szokásos 4 huzalmenetek tarta­nak össze;; a huzal vége, ugyancsak szokásos módon, az 5 szeggel van rögzítve. 6-tal a seprő­fej szokásos kötőzsinegeit jelöltük. A seprőfejnek felső, a 3 nyak alatti része a (nem látható) ugyancsak szokásos fatámaszt fogja körül, melyből eddigelé a teljes seprőnyél szo­kott kinyúlni. Ezzel szemben a találmány sze­rint, a bevezetésben jelzett cserélhetőség végett, a seprőfejnek csak 7 nyélcsonkot adunk, mely­hez a 2 nyél 8 vége csatlakozik. Ezt és a 7 nyél­csonkot a merev 9 hüvely, pl. gázcsődarab fogja körül, melynek 10 lyukai vannak. A 10 lyukakon sugárirányban, 11 szegeket vagy facsavarokat verhetünk, illetve csavarhatunk a 7 nyélcsonkba és illetve a 2 nyél 8 végébe. Világos, hogy ha akár az 1 seprőiéj, akár a 2 nyél hasznavehe­tetlenné válik, nem kell egyebet tennünk, mint a 11 szegeket vagy csavarokat eltávolítanunk és a seprőnek csak egyik, hasznavehetetlenné vált részét kicserélnünk. Ez házilag is foganatosítható. Világos továbbá, hogy ezt a fontos előnyt te­kintve gyakorlatilag nem jön számba az arány­lag olcsón, tömeggyártásszerűen készíthető, járu­lékos kis 9 összekötőrész alkalmazása. De még ezt az összekötőrészt is nagy anyagmegtakarítás­sal, pl. a 2. ábra szerint a tetemes 12 kivágások vagy áttörések létesítésével készíthetjük. Ez eset­ben a 9 összekötőrészt, mint a bevezetésben rö­viden jeleztük, csupán oly áttört, mindamellett merev, ..kellő szilárdságú váz alkotja, mely a 13, 14 véggyűrűkből és célszerűen 15 középgyűrűből, valamint 16 bordákból áll. Mint a 2. ábrán lát­ható, a részlegesen, szakadozottan feltüntetett 2 nyél 8 végének és a 7 nyélcsonknak homlok­felületei a 15 gyűrű belsejében egymáshoz szo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom