137184. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtest

Megjelent: 1962. augusztus 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG mf^SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 137.184. SZÁM 36. cJOSZTÁLY — R—8682. ALAPSZÁM Fűtőtest Réti Márton oki. gépészmérnök, fűtőtechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1943. július 15. A kerámiai anyag — 'mint pl. a porcelán, kőanyag, tűzanyag — több szempontból rendkívül alkalmas arra, hogy belőle, gőz- és vízfűtés céljaira, fűtőtesteket készítsünk. Az ilyen fűtőtestek felülete tükörsima, ami higiénikus szempontból igen előnyös tulajdonság. A melegátadás igen kellemes, amire vonatkozólag elegendő a cserépkályhákra utalni. Porcelánból pl. lehet hófehér fűtőtesteket készíteni, míg más anyagból készült fűtőtesteket nem szabad fehér ólajfestékkel bevonni, mert az olajfesték, még az ún. hőálló olajfesték is, a meleg hatására megsárgul. Kerámiai anyagból bármely, színét és tükrös felületét állandóan megtartó, más színű, zománcozott felület is létrehozható, adott esetben tehát a fűtőtest színét a lakásberendezés stílusához lehet igazítani. Mindez előnyökhöz járul, hogy előállításukhoz nincsen vasanyagra szükség, aminek a jelenlegi háborús anyaghiány mellett különösen nagy jelentősége van. Bár mindezek az előnyök már ismeretesek és már javaslatba is kerültek a gőz- és vízfűtés céljaira szolgáló, kerámiai anyagiból készült fűtőtestek, ezek mégsem tudtak a gyakorlatban elterjedni. Ennek az az oka, hogy az eddigi típusok nem feleltek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a gyártás és a szilárdság szem-, pntjából a fűtőtestekkel szemben támasztanunk kell. A tömeggyártás szempontjából ugyanis a fűtőtestnek olyan formát kell adni, mely a kerámiai ipar sajátosságainak legjobban megfelel, mert a kerámiai öntés teohnikája már alapjaiban is eltér a vasöntés technika j ától. Szilárdsági szempontból pedig figyelemmel kell lennünk a belső nyomás által keletkező igénybevételre, továbbá az egyes fűtőtest-tagok összeépítése nyomán fellépő külső igényibevételre. Fűtőtesttag alatt egy gyártási egységet értünk, amely több egybeöntött oszlopból áll. Fűtőtesttagot annyit helyezünk egymás mellé, amennyi a helyiség fűtésére szükséges és ezeket — rendszerint a helyszínen — összekötjük egymással. Az egymással összeépített fűtőtesttagokat fűtőtestnek nevezzük. A továbbiakban, az egyszerűség kedvéért, csak fűtőtestről szólunk, de e megjelölés alatt fűtőtesttagot értünk. A találmány szerinti fűtőtest jellegzetessége, hogy oszlopainak keresztszelvénye holdsarló alakú és az oszlopok, felül és alul, félhenger alakú elosztó- illetve gyűjtőtereikbe torkollnak. A holdsarló alakú szelvényt két egymást metsző, oly görbeív — kör-, ellipszis-, parabola- vagy akármint) más görbe íve — alkotja, melyeik ugyanazon oldal felé homorúak vagy domborúak. Ebből következik, hogy a két ív görbületi sugarai különböznek és hogy a homorú oldal felől nézve a szelvényt határoló, külső görbe görbületi sugara kisebb, míg a belsőé nagyobb, a külső görbe középpontja pedig a szelvényhez közelebb, a belső görbéé viszont távolabb fekszik. Nem kör alakú határoló ívek esetén görbületi sugár alatt a simuló kör sugarát és görbületi középpont alatt a simuló kör középpontját értjük. A szelvényt határoló görbék, a képzelt, (metszéspontok előtt, legömbölyítésekkel vannak egymásba átvezetve. A két szelvénygörbének, a fűtőtest vízszintes hossztengelyéhez képest, rendesen szimmetrikus kiképzést adunk, ez azonban nem szükségszerű következménye a találmányi gondolat megvalósításának. A jellemzett alakadás mellett a fűtőtest tömegben olcsón és egyszerűen gyártható és a fent említett, kétféle szilárdsági igénybevételt jól állja. A rajz példaképpen egy találmány szerinti, négyoszlopos fűtőtestet mutat. Az 1. ábra a fűtőtestet a 2. ábra K—N—O—P törtvonal szerinti metszeté 06X1 GS BZ R—S síkra vetített nézetben szemlélteti; a 2. ábra az 1. ábra A—B—C—D törtvonala