137180. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mezőgazdasági termények aprítására és az aprított termék szállítására

Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.180. SZÁM 45. e. 32—34. OSZTÁLY — K—16062. ALAPSZÁM Berendezés mezőgazdasági termények aprítására és az aprított termék szállítására Kálmán József, Budapest A bejelentés napja: 1942. augusztus 28. Mezőgazdasági aprítógépeknél, különösen tafcar­mányaprító gépeknél, amelyeknek állórészük és ezzel együttműködő, percenként legalább 500 for­dulatszámú forgórészük van, általában nehézsé­get okoz a nagy sebességgel kihajított aprított tott terméknek magasabb szintre való szállítása. E célra rendszerint költséges üzemű, mozgó se­gédberendezést, mint ventillátort, exhausztort vagy elevátort használnak; az előbbiéknél sok esetben az eldugulás veszélye is fennforog. Azt a meglepő megállapítást tettük, hogy az aprított anyagnak magasabb szintre való szállítá­sához mozgó segédberendezésre nincsen szükség, ha e célra a centrifugális erő folytán kiröpülő ap­rított termék lendületét, illetőleg a nagy fordu­latszámú forgórész előidézte légáramot hasznosít­juk. Ezt a találmány értelmében úgy érhetjük el, hogy* a gép ki vezetőcsonkját felfelé irányítjuk és a kivezetőcsonkhoz ugyancsak felfelé irányuló ve­zetőcsatornát csatlakoztatunk. E vezetőcsatorna felső végén ütköző ernyőt alkalmazhatunk, amely­hez terelőlemez csatlakozhat. Az ütközőernyő vagy a terelőlemez vagy mindkettő állítható le­het. Ilyen elrendezés mellett a gépből kihajított ap­rított anyag egészen 10—15 m magasságig szállít­ható, ami a gyakorlati követelményeket, teljesen kielégíti. A rajz a találmány szerinti elrendezés példakép­peni kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. Az 1 állványon nyugvó 2 gép olyan tetszéssze­rinti aprítógép, amelynek állórésze és a 3 tengely útján hajtott forgórésze van. Mind az állórészre, mind a forgórészre ismert modor* kések vagy té-r pőelemek vannak szerelve, amelyeknek együtt­működése a 4 etetőgaraton át beadagolt termék felaprítását eredményezi. A gépnek lejtősen fel­felé irányuló 5 kivezetőcsőcsonkja van, amelyhez az ugyancsak lejtős 6 vezetőcsatorna csatlakozik. i A vezetőcsatorna felső végénél a 7 ütközőernyő és a 8 csukló körül elfordítható 9 terelőlemez fog­lal helyet. 10 a silót vagy tárolóhelyet jelképezi, amelybe az aprított termék tárolás végett adago­landó. Az 5 csőcsonkon át kilövelő légáram az aprí­tott terméket a vízszintezéssel á szöget bezáró irányban magával ragadja és a 6 vezetőcsatorna mentén felfelé sodorja mindaddig, amíg a termék a 7 ütközőernyőhöz ütközik, itt irányát a beesési szögnek megfelelően megváltoztatva a 9 terelő­lemezre esik, majd innen a 10 silóba vagy más tároló helyre hull. A légáram az aprított terméket a 6 vezetőcsa­torna mentén lebegő állapotban sodorja tova. A terméknek az a csekély része, amely a csatorna falaihoz ütközik, a csatorna fenékén az 5 cső­csonk irányában lefelé csúszni kezd, azonban mi­előtt a csőcsonkot elérné, a légáram újból magá­val ragadja és felfelé sodorja. A 6 vezetőcsatorna, amelynek szerepe egyrészt a gépből kilövelő légáram irányítása és másrészt a visszahulló termék vezetése, akár felül nyitott, akár minden oldalról zárt csatorna vagy cső le­het. Előnyösnek találtuk, ha a vezetőcsatorna lej­tési szöge kisebb, mint a kivezetőosonké. így például a gyakorlatban igen jó szállítási eredmé­nyeket értünk el olyan esetben, amikor a kiveze­tőcsonk lejtési szöge például 70—80°, a vezetőcsa­tornáé pedig 60—70° volt. A kivezetőcsonk lejtési szögét adott esetben akár, az egész gép elfordításával, akár a kivezető­csonk átszerelésével változtatni is lehet. A kive­zetőcsonk lejtésének változtatásakor a vezetőcsa­torna lejtését is megfelelően változtatni kell. A 9 terelőlemez beállításával az aprított termék lehullási irányát szabályozhatjuk. A találmány szerinti elrendezés a gyakorlatban igen jól bevált. Műszaki hatása nyilvánvaló, amennyiben az eddigelé általában elengedhetet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom