137174. lajstromszámú szabadalom • Téglagyártógép

Megjeleni: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.174 SZÁM. 80. a. 21—34. OSZTÁLY —B—16248. ALAPSZÁM Téglagyártógép Bor Márton, Pécs A bejelentés napja: 1944. március 9. A találmány téglagyártógép, mely különösen kisebb házaky

vagy házcsoportok számára való tégláknak az építkezés helyszínén való előállítása esetében nyújt jelentékeny előnyöket, mert nem igényel nagy téglagyári felszerelést és nagyobb anyagi befektetést és emellett — habár kis helyen nagyobb mennyiségű tégla gyártására is < alkalmas— az egyik építkezési helyről könnyen a másikra szállítható. Üzeméhez téglagyári szakmunkások nem kellenek, a gyártást napszámosok is végezhetik. A munkahelyre szállított gép bárhol, rövid időn belül üzembe helyezhető, a gyártás helyén sík területek nem szükségesek, mint a kézi téglagyártáshoz, hanem csupán szárítóhelyek. A gyártáshoz homok nem szükséges, ez a kézzel -való gyártással szemben anyagban és költségben jelent megtakarítást. Ha a gépet tégláknak az építkezés helyszínén való gyártására használjuk, akkor a téglák kiégetése, magában véve ismert módon, úgy szokott történni, hogy a téglaanyaghoz éghető növényi anyagot (szenet) keverünk, melyet a téglák mintázása után" meggyúj- • tunk. Az elégő anyag a szabad levegőn kiszárított téglát kiégeti. A szükséges szénmennyiség úgy, mint minden más géppel gyártott téglánál, kevesebb, mint amennyi a kézzel gyártott téglákhoz szükséges, ez is költségmegtakarítást jelent. A találmány szerinti gép lényege, hogy a téglaanyagot befogadó, felül és alul nyitott szekrény alsó nyílását téglavágó huzalok keresztezik és a szekrény „erőművi szerkezet útján felemelhető illetőleg lesüllyeszthető fenéklappal van ellátva, továbbá, hogy a gép állványzatán a téglaanyagot sajtoló, a szekrénybe töltött téglaanyagon gördíthető henger van vezetve. A gép működtetése úgy történik, hogy a téglaszekrény fenéklapját a szekrény aljára fektetjük és ezzel a szekrényt alul elzárjuk, amikor is a találmány célszerű foganatosítási alakjánál a fenék a vágóhuzalok befogadására hornyokkal van ellátva. Most a szekrényt a téglaanyaggal megtöltjük és azt lehengereljük. Ennek megtörténte után a feneket működtető szerkezete útján lesüllyesztjük. A téglaanyag a fenéken fekve, vele együtt lesüllyed, miközben a huzalok az anyagot egyes téglákká vágják el. A fenék a működtető rudazaton lazán fekszik vagy vele könnyen oldhatóan van összekötve úgy, hogy miután a fenék annyira lesüllyedt, hogy a téglaanyag a szekrényből teljesen kilépett és téglákká vágása megtörtént, a feneket a rudazatról leveszszük és a kiégetés illetőleg a szárítás helyére visszük. ~ s ' A gépet — célszerűen — ikerelrendezésben, két téglaszekrénnyel alakítjuk ki úgy, hogy miközben az egyik szekrényben az üzem végbemegy, a má— sik szekrénybe téglaanyagot töltünk. A mellékelt rajz a találmány szerinti téglagyártógép példaképpeni foganatosítási alakját, távlati képben mutatja. Az -1. ábrán a téglaszekrény és a hengerlő elrendezés, míg a 2. ábrán az emelhető és süllyeszthető fenék vázlatos rajza látható. Az (1) téglaszekrények belső üregének magassága a mindenkor gyártandó tégla magasságával (pl. 13,5 cm), szélessége pedig a mindenkor gyártandó tégla hosszával (pl. 27 cm) egyenlő,, míg a szekrény hossza a tégla szélességétől és attól függ, hogy egy-egy munkamenetben hány tégla gyártandó. A felül és alul nyitott (1) szekrények a (2) lábakon nyugszanak, a két (1,1) szekrény között a (3) asztal van. A szekrények és az asztal hoszszanti élein, kétoldalt, a (4) sínek vonulnak végig. A szekrények alsó nyílásait az (5) vágódrótok keresztezik. A\ téglaanyag sajtolása a (6) hengerrel történik, mely -úgy van elrendezve és vezetve, hogy felváltva az egyik vagy másik (1) szekrénybe töltött téglaanyag felületén gördíthető végig. A rajzon látható, példaképpeni megoldás szerint a (6) henger