137171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aprító hengerek előállítására
Megjeleni: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNY HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.171 SZÁM 50. c. OSZTÁLY — K-16576. ALAPSZAM Eljárás aprító hengerek előállítására Kalmár Mihály okleveles gépes/mérnök. 13:i<lapest A bejelentés napja: 1943. július 9. Rideg anyagok őrlő és más aprító gépeken való aprítására kéregöntésű hengerek használatosak. Ezek kokillába öntött vasból készülnek. Külső köpenyük a hirtelen lehűlés folytán kemény kérget kap. amely az aprítás közben fellépő igénybevételnek jól ellenáll. A hirtelen lehűlés folytán azonban az anyag rideggé is válik, ami a hengerek megmunkálása szempontjából is káros. Ugyanis a hengerek munkafelületét meg kell munkálni, mely művelet azonban a köpeny rideg és kemény volta miatt csak különleges acélból készült szerszámokkal végezhető. Gyakran előfordul az is, hogy a hirtelen lehűlés folytán az anyag oly kemény lesz, hogy azt megmunkálni egyáltalán nem lehet. Ugyancsak gyakori eset az is, hogy a hengerekben kisebb-nagyobb lyukak vagy hajszálrepedések vannak, amelyek csak a megmunkálás után vehetők észre és így nemcsak az anyag, hanem az addig végzett munka is kárbavész. A durva aprításra szolgáló hengereket rovátkolni szokták, a finom őrlésre szolgáló hengerek köpenyét csiszolják. Ez utóbbi művelet, ha az anyag homogén, nehézség nélkül végezhető. A rovátkolásnál azonban, ha az anyag túl rideg, a rovátkák élei már a megmunkálás folyamán kitöredezhetnek. A kéregöntésű hengerek hátránya még az is, hogy a rovátkák az anyag kicsorbulásának veszélye miatt nem alakíthatók ki eléggé élesre, azok vágási szöge 45°-nál nagyobb lesz, mely esetben a rovátkolt hengerek vágás helyett zúznak, ami a malomipar egyik fontos műveleténél az ún. ,.töretésnél” nagyon hátrányos. A találmány szerinti eljárásnál a hengerek nem öntött vasból, hanem edzhető acélból készülnek. E hengerek ismert módon, például hengerléssel vagy préseléssel előállított megfelelő faivastagságú csövek, melyek az előállításuknál alkalmazott gyártási mód következtében kellően homogének. A hengerek megmunkálásához az anyag lágy volta folytán nem kell különleges acélból készült szerszámokat használni. A külső réteg eltávolítása után a hengerek könnyen rovátkolhatok, akár a kéregöntésű hengereknél használatos alakú rovátkákkal. akár pedig olyan alakúakkal. melyek 45’-os vagy annál kisebb metszőszögűek. A hengerek külső felületét előnagyolás. illetve rovátkolás után az edzési módok valamelyikével (felületi edzés, betétedzés. Durferrit, nitrálás) megfelelő keménységűre megedzzük. Az ilyen eljárással készített hengerek rovátkái külső felületükön a kéregöntésekkel legalább egyenlő keménységűek lesznek, belül azinban az alpanyagnak megfelelő szívósságúak lesznek, tehát nem csorbulnak ki. A finom őrlésre szolgáló hengereket edzés után a szokásos módon csiszoljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás aprító, például malomipari, hengerek előállítására, azzal jellemezve, hogy a cső alakú hengereket edzhető acélból készítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja rovátkolt hengerek készítésénél, azzal jellemezve, hogy a hengereket edzésük előtt rovátkoljuk és azután valamely edzési eljárással, legalább külső felületükön, megedzzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja sima hengerek készítés esetén, azzal jellemezve, hogy a hengereket edzésük előtt simára munkáljuk (előnagyoljuk) és edzés után csiszoljuk. a KUirincort reio\: n Kö7frn7flnsARl és .forrí Könyvkiadó < 622203. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
