137149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás faköszörűlepótló készítésére
Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.149 SZÁM 55,. b. -OSZTÁLY — E—5767. ALAPSZÁM Eljárás faköszörületpótló készítésére Elek István, Budapest A bejelentés napja: 1942. március 23. A papírgyártáshoz használatos faköszörületfet az eddig használt • eljárások szerint, egyforma hosszúságúra, kb. 1 méteres darabokra vagdalt fenyőfa hasábokból, rönkökből készítik. A találmány szerinti eljárással az eddigi eljárással készült faköszörülettel egyenrangú, vagy attól csak kevésbé' eltérő minőségű pótanyagot készíthetünk. Az eljárás célja egyrészt az, hogy a rendkívüli viszonyok folytán csak korlátozott mértékben rendelkezésre álló faanyaggal takarékoskodhassunk, másrészt pedig, hogy a fa'köszörületet olcsóbban állíthassuk elő. A találmányi eljárással a faköszörületpótló anyagot a faipari ipartelepek, famegmunkáló üzemek, asztalosárugyárak stb. üzemi hulladékából, «fűrészporából állítjuk elő. Ezt az anyagot idáig csak tüzelésre használták fel, tehát kevéssé gazdaságosan és az anyaggazdálkodás szempontjából sem helyesen. Az új eljárás szerint az előnyösen megfelelő osztályozással kiválasztott fahulladékanyagot áztatás és/vagy pácolás útján történő előkezelés után vetjük alá mechanikai feltárásnak. .A találmány szerinti eljárást az alábbiakban részjetesen ismertetjük: Az esetleg különböző f üzemekből összegyűjtött hulladékanyag osztályozása száraz állapotban, rendszerint több fokozatban, különböző finomságú szitafelületeken történik. Ezzel' kiválasztjuk a papíripar részéré' értéktelen port, falisztet és túlrovid rostokat. Ezeket más iparok hasznosítják. Az osztályozással nyert anyag egyrészét kollerezés és foszlatás után felhasználhatjuk" a közönséges csomagolópapiros gyártásához. Az anyag zömét tevő nagyobb méretű szálas anyagot pedig a faköszörületpótló anyag előállítására használjuk fel: Ebből a célból az anyagot a mechanikai megmunkálást kqnnyebbé, illetve kíméletesebbé tevő előkezelésnek vetjük alá. Az előkezelés tiszta vízben történő, előnyösen hosszabb ideig tartó / áztatással, vagy vegyszerekkel történő pácolással, vagy áztatással és pácolással történhet. A rostanyagot fellazító pácanyag előnyösen sav, pl. salétromsav 0,5—5%-os vizes oldata lehet. Ebben az esetben 1 kg faanyaghoz rendszerint 5—10 liter ilyen pácot használunk fel és a pácolás kb* 6—24 óráig tart. A fahulladékanyag "milyenségétől függ, hogy az előzetes áztatás, pácolás vagy mindkettő tesz. Az ilyen módon előkészített anyaghoz újabb vízmennyiséget adunk és azt mechanikai feltárásnak, aprításnak és foszlatásnak vetjük alá, mégpedig úgy, hogy azt egy vagy több sorbakapcsoit finomítógépen (Raffineur, Mühle) engedjük át. A híg pépet, melyben 100 liter vízre kb. 0,3—0,5 kg faanyag esik, a gépből kikerülve durvább papiros gyártásához közvetlenül felhasználhatjuk. Finomabb papirosok előállítása céljára a pépet még osztályozógépen vezetjük keresztül és így" választjuk ki annak megfelelő részét. Ha a leírt módon nyert anyagot nem kívánjuk azonnal felhasználni, akkor azt besűrítjük, amivel raktározható faköszörületpótló anyagot nyerhetünk. , - A fentíekSen leírt eljárással a fahulladékból kifogástalanul használható faköszörület anyagot állíthatunk elő. Az új eljárás lényege, hogy a fahulladékot a mechanikai megmunkálás élőit a leírt előkezelésnek kell alávetni, meft éneikül a fahulladékanyag finomítása csakjs a rostanyagra káros módon volna lehetséges. Ha a leírt eljárást, mellyel fehéríteflen vagy. fehéríthető faköszörületet" nyertünk, barna faköszörületpótló előállítására kívánjuk felhasználni," akkor az előzetesen osztályozott hulladékanyag durvább részét használjuk fel. Ilyen durvább hulladék pl. a fűrészgépek forgácsa. ^ Ebben az esetben az előkezelésnél a hulladékanyagot hőhatásnak vetjük alá. A hőkezelés rendszerint vízgőz segítségével, mégpedig előnyösen
