137147. lajstromszámú szabadalom • Szervomotoros lövőberendezés

Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • ' • ' 137.147. SZÁM -. 72. h. OSZTÁLY — D-572G. ALAPSZÁM ' Szervomotoros lövőberendezés Danuvia, Budapest A bejelentés napja: 1942. november 20. / . • A találmány szervomotoros /lövőberendezés, melynek segítségével a lövész lőfegyverek tüzelését korlátlanszor megnyithatja és kívánsága szerint megszüntetheti. Szervomotoros lövőberendezéseket már használnak lőfegyverekhez, mégpedig úgy egyetlen fegyverhez, mint pedig egyidejűleg működtetett több fegyverhez. Szervomotoros lövőberendezést különösen akkor alkalmaznak, amikor a fegyver vágj* a fegyverek v a közvetlen működtetéshez szükséges távolságnál messzebb vannak a lövésztől, vágj pedig a közvetlen működtetéshez kézi, erő nem elégséges. Szervomotoros lövőberendezés lehetővé tette, hogy a lövész egyes lövések vagy sorozattűz leadása céljából csak a szervomotor működését kiváltó szervet (pl. lőbillentyűt) nyomja le és hogy a fegyver vagy fegyverek tüzelése a megindított szervomotor közvetítésével menjen végbe. Eddig általában a szervomotoros lövőberendezéseket villamosan, elektromechanikusán, hidraulikusan vagy pneumatikusan működtetik. E lövőberendezések alkalmazhatósági területe korlátozott, mert azok kötve vannak olyan állandó vagy változó helyzetű lőállásokhoz, ahol villamos hidraulikus vagy pneumatikus erőforrás vagy ilyen tárolóberendezés rendelkezésre áll; ilyen lőállások találhatók pl. állóharcban a megerősített helyeken és ezenkívül hajón, repülőgépen, harcikocsin. Az említett lövőberendezések tehát a fegyverálláson kívüli, azaz külső gépi berendezésekre vannak utalva és így^ magukban nem használhatók. • / E lövőberendezések azonban külső gépi beren'dezésekkel - kapcsolatban sem kielégítőek; a lövőberendezések működése ugyanis teljesen a külső gépi berendezések általános üzemi megbízhatóságától és gyakran az időjárás már kisebb hőmérsékletváltozásaitól is függ. ' A találmány célja olyan szervomotoros lövő"berendezés létesítése, amely az említett hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy a lövőberendezés működéséhez szükséges energiát a szervomotorban — a villamos, hidraulikus vagy pneumatikus megoldási módok elhagyásával — közönséges mechanikai elemekkel hozza létre, tárolja és szabadítja fel. Ilyen elemek általános üzemi megbízhatósága a legnagyobb és a hőmérsékletingadozások azokat befolyásolják legkevésbé. .,. A találmány szerinti. szervomotoros lövőberendezés három készülék összeépítéséből áll. E készülékek a következők: a) mechanikai szervomotor, mely / a tüzelés töbszöri megindítására való energiát tárolja; b) kiváltókészülék, mely a szervomotor -energiájából mindig egy töredéket, vagyis ennek az energiának egy-egy részét mechanikai elemek révén egymás utáni adagokban (lépésenként) közli a lőfegyverrel vagy lőfegyvercsoporttal, ahogyan azt a helyzet megköveteli; c) felhúzókészülék,, mely az egyszerre közölhető lehető legnagyobb energiamennyiséget vagy ennek egy részét mechanikai elemek útján adja át a szervomotornak. A szervomotor főalkatrészei általában a következők: szervorugó, melynek egyik vége szilárdan meg van fogva, másik végéhez* pedig kötél csatlakozik; kötéldob, melyre egyrészt a kötél szabad^ vége vah felerősítve és amelyre egyrészt. a kötél bizonyos hosszban fel lehet csavarva. A kiváltókészülék főalkatrészei általában a következők: kiváltószerv; kilinoskérékmű, melyet'a. kíváltószerv működtet és amely az említett kötéldobbal kapcsolatos; "közvetítőmű, mély a kilincskerékmű befolyása alatt áll és amely — a magé " részérő} — a lőfegyver vagy lőfegyverek elsütöszerkezetét (ravaszát) működteti. A felhúzókészülék főalkatrészei általában a következők: felhúzószerv, kötél és kötéldob, mely utóbbi a szervomotornál és a kiváltókészüléknél említett kötéldobbal kapcsolatos. A találmány mindenféle lőfegyverhez használ-.