137146. lajstromszámú szabadalom • Szárítószekrény, illetőleg szárí6tóállvány, különösen gyümölcsök vagy főzeléknövények szárítására

Megjelent: 1962. szeptember ' 30. * ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS \; 137.146. SZÁM 82. a. OSZTÁLY — B—15932. ALAPSZÁM Szárítószekrény, illetőleg szárítóállvány, különösen gyümölcsök vagy főzeléknövények szárítására Barna Endre lakatos, Szeged A bejelentés napja: 1943. június 11. Az eddig használatos szárítószekrényekben, illetőleg a szárítóállványokban az egymás fölött elrendezett szárítókereteket, melyek a szárítandó anyagokat tartalmazták, általában úgy továbbították, hogy azokat a legalsó keretre ható emelőszerkezettel minden új keretnek a szekrénybe való betolása után felemelték és ekkor a szárítószekrényben megerősített rugós ütközők vagy csappantyúk a szárítókereteket alátámasztották, illetőleg rögzítették, úgyhogy azok a felemelt helyzetből .vissza már nem eshettek. Ilyen csappantyúk rendszerint' nemcsak a legalsó keretnél voltak elrendezve? ahol az adagolás történt, hanem a szekrény középtájánál is, ahol a szárítás folyamatát lehetett a keretek kihúzásával és megtekintésével ellenőrizni. Az alsó és középső csappantyú-, illetőleg ütközőrendszer közötti magasságkülönbség kb. 10 mm-rel nagyobb volt, min'.. amennyit a közöttük levő keretek magassága együttvéve kitett, mert. ezáltal lehetővé vált a csappantyúrendszerek között levő keretek közül mindenkor a legfelsőbb keretnek az ellenőrzés céljából való kihúzása és megtekintése, minthogy erre a fölötte levő keretek súlya már nem nehezedett: ezek súlyát ugyanis a fölötte levő rugós ütközőrendszer fogta fel. - A szárítás folyamán újabb keretek betolásával mindegyik keret feljutott a szárítószekrény legfelső szintjébe, ahonnan azt a benne levő szárított anyaggal együtt ki lehetett emelni. Az ilyen szárítószekrények, illetőleg szárítóállványok hátránya az volt, hogy a kereteket csak felfelé lehetett emelni, mégpedig minden új keret betolásakor, egy-egy keretmagasságot kb.' 10 mm-rel felülmúló távolsággal, mert a kereteknek a süllyesztését a rugós ütközők, illetőleg csappantyúk megakadályozták. Ebből az a további hátrány származott, hogy csak a szárítószekrény felső szintjébe érkezett kereteket lehetett eltávolítani: és ezt is csak akkor, ha a szárítási művelet befejezése után, alul üres kereteket adagoltak. Ha azonban nem állott rendelkezésre elegendő üres keret, akkor az. összes-ke-, reteket nem is lehetett a szekrényből kiszedni. Eltekintve attól, hogy így a keretek kiszedése igen lassú és nehézkes művelet volt, még az a hátrány - is fennállott, hogy valamely közbenső keret külön akkor sem volt eltávolítható, ha azzal valami baj történt. Hátrányos volt az is, hogy a kereteket csak a szárító légárammal egyező irányban lehetett továbbítani, ellenáramú szárításra, ezek a szárítószekrények nem voltak alkalmasak. , A találmány mindezeket a hátrányokat kiküszöböli, a szárítószekrények, illetőleg állványok kezelését igen megkönnyíti, és lehetővé teszi az ellenáramú szárítást, valamint azt is, hogy bármelyik közbenső keretet lefelé is el lehessen távolítani. A találmány lényege oly szárítószekrény, illetőleg szárítóállvány, különösen gyümölcsök vagy főzeléknövények szárítására, melyben egymásfölött elrendezett szárítókereteken vannak a számítandó anyagok elhelyezve, és melyre az a jellemző, hogy oly rudazatos szerkezettel van ellátva, mellyel a szárítókeretek alátámasztására, illetőleg rögzítésére való összetartozó ütközők vagy csappantyúk egyidejűleg kiválthatók, azaz a keretekből kiemelhetők és az ezáltal szabaddá tett keretek nemcsak emelhetők, hanem le is sülyleszthetők. A találmány szerint az összes ütközők vagy csappantyúk • egyidejű kiváltására való rudazatos szerkezet emelőkarral kapcsolatos és ezzel működtethető, forgáspontjainak elrendezése, valamint súlyelosztása pedig olyan, hogy az emelőkat elengedése után az ütközőket alátámasztási, azaa rögzítési helyzetbe viszi vissza. A rudazatos szerkezet súlya tehát az ütközőket mindig az alá^