137144. lajstromszámú szabadalom • Juhlábhenger
Megjelent:; 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.144. SZÁM 19. c. OSZTÁLY — S—18581. ALAPSZÁM Rezgéstkeltő szerkezet Szathmáry József oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1941. április 2. A vibrációt (igen szapora, percenként több ezef rezgést) az iparban elterjedten használják, így pl. a vibrációval laza anyagokat hatásosan tömöríthetünk, és arra késztethetünk, hogy a formát jól kitöltsék. • '. Nagyobb felületeken (pl. útbetonburkolatok készítésiénél) alkalmazott rezgéstkeltő szerkezeteknél addig különös gondot okozott az, hogy a rezgéstkeltő elemek hol és hogyan adják át a rezgéseket a tömegnek úgy, hogy az amplitúdók egyenletesek legyenek és hogy a felületen mindenütt ugyanakkor legyen hullámhegy vagy hullámvölgy, különösen pedig az, hogy • a felületen ne keletkezzenek rezgési csomópontok. Azt, hogy a felület egyenletes rezgéseket vegyen át, a rezgést továbbító felületek különböző (pl. merev) kialakításával, a rezgéstkeltő elemek rugós vagy feszes .felerősítési módjával igyekeztek elérni. Ezek a törekvések azonban a célt csak -megközelítették, de azt nem; valósították meg, mert a különböző tömegű szerkezeti elemek saját különböző önlengései a keltett rezgéseket befolyásolták és az eredő rezgés képe a legtöbb esetben a keltett rezgésekhez nem is hasonlított. A találmány annak felismerésén alapszik, hogy a keltett rezgések tovaterjesztésére folyadékok különösen alkalmasak. A folyadékban keltett impulzusok kompresszióhullámokkal terjednek a folyadékot befogadó tartályt határoló falakig. A folyadékok összenyomT-hatlansága a csillapítást is csökkenti és így a rezgések amplitúdója- nem mutat csökkenést, a határfalak anyagának ömlengéséből származó rezgések szuperponálása pedig a rezgések alakját kevésbé torzítja." Így tehát a rezgési csomópontok keletkezése a vibrátor mentén nem valószínű. A rajz a találmány alapelvének. vázlatos szem-j léltetését célozza. A rajzon (1) a rezgéstkeltő elemet jelöli, mely tetszőleges, ismert szerkezetű lehet. így pl. ismert rezgéstkeltők excentrikusan ágyazott forgó súlyok, kúpos ingák, melyek a rezgéstkeltő inga mozgását határoló forgástestben keltenek rezgő mozgásokat stb. A feltaláló korábbi szabadalma szerint rezgéskeltésre forgó mozgást végző rugalmas pálcát alkalmaz, melynek hasáb alakú vége a pálca kihajlását korlátozó üregbe nyúlik és az üreg falába ütközve, szapora rezgéseket kelt. A találmány szempontjából azonban a rezgéstkeltő elem kialakítása tetszőleges lehet. ., Az ábrázolt foganatosítási alaknál'az (1) rezgéstkeltő elem példaképpen a (2) körhengerbe annak (4) végénél belenyúlik és a (2) hengerben levő (3) folyadéknak'" impulzusokat ad át. A kompreszszióhullámok a (2) henger falát rendkívül rövid idő alatt elérik és azt rezgésbe hozzák. Az így keltett hasznos rezgések az (5) felületnek, pl. útbetonnak egyenletesen adódnak át. A leírt szerkezettel tömörített útbeton hullámmentes és profilhű felületű. A találmány szerint szerkesztett talajtömörítő vibrátor gömbölyded szemszerkezetű (pl. homokos, kavicsos) talajnak vízszintes irányú csúsztató (nyíró) erőket is ad át és a szemcsék tömörítéséhez, különösen a szemcsék között levő víz kiszorításával, hatásosan hozzájárul. Az ábra és példák csak az elv bemutatását célozzák. A folyadéktartály (vibrátor) alakja tetszőleges, pl. henger, cső, gömb, tojásdad, lapos, szögletes, hasábos vagy bármilyen más, a célnak megfelelő más alakú lehet. A tartály falának anyaga is tetszőleges, a célnak megfelelően, pl. fém, vas, acél, üveg, műanyag lehet. A rezgést továbbító folyadék is a célnak megfelelően választható', így pl. higany, olaj, víz, szesz stb., sőt ezeknek gőzei is alkalmasak. Az (1) rezgéstkeltőből a mindenkor elérendő hatástól függően egyet Vagy többet, központosán vagy excentrikusan lehet elrendezni. A rezgéstkeltő a rezgéseket akár a rezgéseket közlő folyadéknak közvetlenül vágy a tartály falának közvetítésével adhatja át.
