137143. lajstromszámú szabadalom • Juhlábhenger
Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.143 SZÁM 19. c. OSZTÁLY — S—18580. ALAPSZÁM Juhlábhenger Szathmáfy József oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1941. április 2. Laza talajok tömörítéséhez újabb 'időben a sima felületű úthengerlők helyett kiterjedten használják az úgynevezett juhlábhengert (Schaffüsswalze, sheep-foot rolief), vagyis olyan tömörítőhengert, melynek felületén a tömöri tendő anyagba benyomódó és az egész henger súlyát viszonylag kis felületeken átadó tüske alakú nyúlványok vannak. Ezzel a kialakítással a fajlagos nyomás megsokszorozódik, éspedig abban az arányban, amilyenben a tüskék működő felülete a hlhger ama sávjához viszonylik, amely a talajjal érintkezett volna. _, ' Az ismert juhlábh engerek tüskéi gyakorlatilag hasáb alakúak voltak, legfeljebb oldalfelületeiknek adtak jelentéktelen és a hatást nem befolyásoló ferdeséget, mégpedig kizárólag gyártási okokból,' nevezetesen azért, hogy az öntéssel készült testinek az öntőmintából való kiemelését megkönnyítsék. A találmány értelmében a tüskék munkafelülete, illetőleg ennek a megmunkálandó felületen mért ható vetülete a tüske tövétől annak vége felé egyenletesen vagy egyenlőtlenül csökken, úgyhogy a tüskével átvitt fajlagos nyomás annál nagyobb, mennél távolabb van az illető munkafelület a tüske tövétől. Így pl. a tüskék teljes egészükben vagy fejrészükön csonkagúla %alakúak lehetnek, ahol is csonkagúlán a találmány értelmében olyan mértani testet értünk, melynek élszöge az öntéstechnikai okokból választott élszögnél nagyobb. Lehet azonban a tüske csonkakúp, gömbsüveg, gömbszelet, lépcsőzetes stb. alakú is. Míg az eddig ismeretes, gyakorlatilag még az öntéstechnikai szempontokból jelentéktelen élferdeség ellenére is "működés szempontjából hasáboknak tekintendő tüskékkel csak a bevezetésben ismertetett célok voltak elérhetők, addig a találmáy szerint kialakított tüskékkel ellátott hengerekkel újabb, alább ismertetendő ÍOJV-tos új műszaki hatásokat sikerült megvalósítani. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy bizonyos, gömbölyded szemszerkezetű (pl. homokos, kavicsos)"talajokat kizárólag függőleges erőkkel, amilyeneket az ismert juhlábhengerek hasáb alakú tüskéi létrehoznak, csak tökéletlenül vágy egyáltalában nem lehet tömöríteni, hanem az ilyen talajok kellő tömörítéséhez a függőleges erők mellett vízszintes irányú, csúsztató (nyíró) erők is szükségesek. A hengernek a találmány szerinti kialakításával a csonkagúla alakú tüskék ferde vagy ívelt oldalain átadódó erők függőleges és vízszintes összetevői a tömörítő hatást mindkét irányban hatásossá teszik. Ezt a hatást a rajz kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra csonkagüla alakú tüske példaképpeni f cganatosítási alakját és a vele keltett erőjátékot mutatja; a 2. ábra a tüskének az 1. ábra síkjára merőleges sík mentén vett metszete. ,A 3. ábra a csonkagúla alakú tüske alulnézetét, a 4. ábra a csonkakúp alakú tüske alulnézetét és az 5. ábra a tüskének gömbsüvegben végződő változatát oldalnézetben mutatja. Az 1. és 2. ábra szerint a P erő által keltett "p erőn^aláb a tüske (4) felületén adódik át_ a tömörítendő felületnek. A csonkagúla alakú tüske ferde oldalam átadódó ferde (2) és (3) erők a függőleges (2v, 3v) és a vízszintes (2hr 3h) összetevőkre bomlanak; a függőleges (2v, 3v) erők kizárólag nyomva tömörítenék, míg a vízszintes (2h, 3h) erők a talajt gyúrják, illetőleg gömbölyded szerkezetű talajok esetében csúsztatva tömörítőén hatnak. Nagyon laza talajban a tüske pl. a (6) vonallal megjelölt mélységig is benyomódik, amikor is az (1) henger súlya már nem a (4) felületen, hanem a nagyobb (6) felület vetületén adódik át. A fajlagos nyomás annál nagyobb, mennél kisebb a tüskének az a keresztmetszetsíkja, ameddig a tüske a tömörítendő anyagba benyomult.
