137126. lajstromszámú szabadalom • Lécekből, főleg falécekből álló rugózás, leginkább bútorokhoz

r _. ' Megjelent: 1962. október 31. - ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZAB ADA LMI LE ÍRÁ S 137.126. SZÁM 34. g. 11—21. OSZTÁLY— M—12937. ALAPSZÁM. Lécekből, főleg falécekből álló rugózás, leginkább bútorokhoz - , Matlák József kárpitos,' Budapest A bejelentés napja: 1943. december 16. A találmány rugózás, amely a nehezen beszerezhető gumipárnák, fémrugók, matracok vagy egyéb effélék pótlása céljából ülő- vagy fekvőbútorok párnázására,. -illetve rugózására használható, de é-gyéb célokra is megfelelő, pl. kerékpár vagy motorkerékpár nyeregnek. A rugózás legnagyobb előnye, hogy a drága és kellő mennyiségben rendelkezésre nem álló gumi, fémvagy szálasanyag helyett fából, készíthető, sőt szerkezeténél fogva falécekből készíthető legkönnyebben és legjobban. Mégis nincsen akadálya annak, hogy v

különleges esetekben a találmány szeriti rugózást más anyagból, pl. acélból vagy műanyagból készítsük. A találmány lényege az, hogy egymással párhuzamos, vagy lényegileg párhuzamos, rugalmas léceket, főleg faléceket helyenként oly kapcsolódarabokkal erősítünk össze, amelyek a lécekkel érintkező helyeken, legömbölyítettek és olyan elhelyezésűek,' hogy két-két léc között levő, kapesolódaráb-sor a szomszédos sorhoz képest eltolt helyzetű-. Előnyösen az eltolás egyenlő két- egymás után következő • kapcsol ódaráfo fél távolságával, vagyis mindegyik kapcsolódarab a szomszédos sor két kapcsoíódarabja között középen van. Ezzel azt érjük- el, hogy a terhelés hatása alatt, vagyis ha a lécek őket egymáshoz közelítő {összenyomó) erők hatása alá kerülnék, a lécek, rugalmasan behajlanak és így egymáshoz közelednek, tehát jól rugóznak. Mégis, törés nem követkézhetik be, mert ha a. lécek a kapcsolódarabok megerősítési helyénél egymással már érintkeznek, további elmozdulás nem lehetséges, .márpedig az elhajlásnak ezt- a fokát az anyag könnyen elbírja ru'galmas alakváltozással, tékát törés nélkül. A rajz a találmányt példaképpen ábrázolja. Az 1.- ábra égy rugqzó elem oldalnézete, a 2. ábra vázlatos oldalnézet terhelt, állapotban és a 3. ábra az egyes rugózó elemekből készített pámázat vázlatos elölnézete. Az 1. ábra szerint a rugózó elemn az egymással párhuzamos 1 lécekből, pl. 5 mm vastag gőzölt bükkfalécekből áll, amelyeket ^helyenként a, 2 kapcsölódarabok kötnek össze. Az összekötés legegyszerűbb módja, hogy a két lécet és a köztük levő 2 kapcsolódara'bot néhány szöggel átütjük. Terhelés hatása alatt, vagyis amikor a léceket egymáshoz közelítő erők lépnek fel, a lécek ' elhajlanak és a 2. ábra szerinti^ alakot veszik fel. Ebből az ábrából látható, hogy az elhajlásnál, vagyis rugózás közben a lécek ívelt alakot öltenek, a kapcsolódaraboiknak tehát előnyösen olyan alakot adunk, hogy azok a lécekkel érintkező helyeiknél gömbölyűek legyenek és így a lécek elhajlását ne gátolják. Az 1. ábrán példaképpen henger alakú és két oldalt lemetszett henger alakú - kapcsolódarabokat tüntettünk fel. A Jéoek hossza a készítendő rugózás nagyságához igazodik, az egymással összeerőfeített lécek száma pedig attól függ, hogy mekkora rugalmas alak-Változást kívánunk. Ugyanis a rugózó" elem annál nagyobb darabbal, nyomható -össze, mennél több lécből áll és mennél távolabb vannak a lécek egymástól; ennek a távolságnak az^szab határt, hogy a teljesen^összenyomott helyzetben (2; ábra) törés még ne következzék be:r Ha két-két szomszédos kapcsolódarab-sor eltolása akkora, amint azt fentebb már említettük, akkor a 2. ábra szerinti . helyzetben az egymás alatt, ill. fölött" levő kapcsölódarabok egymáshozszorítják-a köztük levő léceket és az erő egyenes vonalban adódik át egyik kapcsolódarabról a másikra, majd pedig az alapzatra, amelyre a rugózást helyeztük. A léceknek nem kell okvetlenül egymással pontosan párhuzamosaknak Jenniök, hanem a fontos csak az, hogy lapjaikkal egymás felé forduljanak.. Ugyanis képzelhető, hogy különleges esetekben, pl. ha a rugózást damborúra akarjuk' készíteni, két-két szomszédos 1 léc csak lényegileg párhuza-