137110. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő falazat
Megjelent: 1962. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL " SZABADALMI LEÍRÁS 137.110. SZÁM 37. b. OSZTÁLY — H—11755. ALAPSZÁM - •' f • • " ' • - • ,• Hőszigetelő falazat Hufnagel Károly, Budapest A bejelentés napja: 1943. január 28. " A találmány hőszigetelő falazatra vonatkozik, melynek lényege az, hogy két egymástól térközzel . elválasztott falrétegből áll, melyek közötti térköz nádtáblákkal van kitöltve. E náditáblák főleg a tetőnád vagy fedőnád néven ismeretes, közönséges nád (arundp Donax) szárainak kötegekbe foglalása és sajtolása útján készülnek. A találmány főleg a. rosszul szigetelő betontömbökből készült falazásoknál találhat alkalmazást, melyeknél eddig az a hátrány merült fel, hogy a helyiség belső falára pára csapódott le, A' találmány ezzel szemben kitűnő hőszigetelést és száraz falat biztosít, betontömbök alkalmazása esetén is. A találmány szerinti falazás, mely még a sejttéglákból készüU falaknál is lényegesen jobban tartja a meleget,' különösen ott alkalmazható előnyösen, ahol bőven van homok. A , falrétegek égetett vagy mészihomoktéglából is készülhetnek.A találmány.: egyik kiviteli alakjánál a külső falréteg vastagabb, pl. 25/20/15/12 cm-es égetett vagy mészhomoktéglából vagy betontömbökből van falazva, mely tömbök, a súlycsökkentés és a hőszigetelés fokozására, ismert módon, üregesen vannak kiképezve, míg a külső falrétegtől térköz hagyásával elhelyezett, belső falréteg vékonyabb, 6 cm-es téglából vagy betontömbből van falazva. Előnyösebb azonban>- az a megoldás, melynél ^a belső falréteg vastagabb a külsőnél, mert jobban tartja a meleget. ' A téglák vagy tömbök üregei, a szigetelő har tás fokozására, szigetelőanyaggal, pl. salakkal vagy hamuval lehetnek kitöltve. A rajz példaképpeni kiviteli alakot szemléltet. Az 1. ábra a találmány szerinti falazat axonometrikus képe. A 2. ábra épületsarkon át vett, függélyes met-szét. -A 3. ábra vízszintes metszet. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a külső falréteg —1— betontömbökből van falazva, melyeket —4— üregek törnek át. A külső falrétegtől térköz hagyásával elrendezett, belső falréteg az —1— tömböknél vékonyabb —5-1 —. üreges —2— téglából van falazva. A külső és belső falréteg közötti térközt —3— nád táblák töltik ki; . Az 1. ábra szerinti megoldástól eltér őleg, a belső falréteg vastagabb —1— betontömbökből, a külső falréteg pedig 'vékonyabb téglából falazható. •* Földszintes épületeknél a —6— sarkok és szögletek tömören vannak falazva, a külső falak pedig az ismertetett kiképzésűek. Emeletes épületeknél elegendő 12 cm külső és 6 cm belső falazás. Emellett a belső és a külső falakat nem kell egymással összekötni. Az ajtóvagy ablaknyílást körülvevő tokot csupán a falat áttörő ablak- vagy ajtónyílást keretező tok, illetve borítás tartja össze. Több ^emeletes épületéknél, rendszerint vasbetonból készülő építkezéseknél is felhasználható a találmány szerinti falazat, mert itt a vasbetonoszlopok amúgy is megvannak és hordják a terhelést, illetve annak zömét. A sarkok és szegletek tömör falazása egyidőben történik a külső fal felrakásával, míg a belső falat és szigetelést a -yasbetonkoszorú kizsaluzása után végezzük. ' Szabadalmi igénypontok: 1. Hőszigetelő falazat, jellemezve egymástól térközzel elválasztott, két falreteggel és az ezek közötti térközöket kitöltő náditáblákkal. 2. Az 1. igénypont szerinti falazat kiviteli alakja, azzal jelleírrezve, hogy a két falréteg különböző vastagságú. 3. A 2. igénypont szerinti .falazat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább a vastagabb falréteg betontömbökből áll. 4. Az - 1—3. igénypontok bármelyike szerinti falazat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső falréteg vastagabb a külsőnél. 5. Az lp—4. igénypontok bármelyike szerinti falazat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a
