137086. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő berendezés

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.086. SZÁM 13. a. 26—30. OSZTÁLY — K-16792. ALAPSZÁM Gőzfejlesztő berendezés Köhler István oki. gépészmérnök. Budapest A bejelentés napja: 1944. január 13. A találmány gőzfejlesztő berendezés, melynek -a tápvíztér vízoszlopnyomásától függő nyomású gőztere van. A találmány abban van, hogy a gőz­térből a gőzt a tápvíztéren át mozgó alaktrész nélküli, azaz helytálló eszközök útján vezetjük a fogyasztóba. A helytálló eszközök a gőzt a gőz­térből annak különböző szintmagasságában is el­vezethetik. A gőzfejlesztő berendezés szerelése szempontjából célszerű, ha a gőzt elvezető eszkö­zök a fogyasztóhoz csatlakozó szerv vagy szervek elé iktatott közös térbe torkollanak. célszerű to­vábbá, ha e térben a bevezetett nedves gőzből a vizet kiválasztó eszközöket, célszerűen a gőz áramlásának útjába iktatott terelőfelületeket ren­dezünk el. Minthogy a gőzből kiválasztott víz hő­foka a tápvíztér vizének hőfokánál lényegesen magasabb, a termikus hatásfok növelése végett a gőzt elvezető eszközök és a fogyasztóhoz csat­lakozó szerv vagy szervek közé iktatott közös tér­ben összegyülemlő vizet a tápvíztéren át a gőztér­rel határos víztér legalacsonyabb szintje alá ve­zethetjük. Biztosításképpen alkalmazhatunk oly eszközöket is, amelyek a gőz egy részét a gőztér egy vagy több meghatározott szintjétől kezdve a tápvíztéren át a szabadba vezetik. A gőzt elve­zető eszközökként alkalmazhatunk oly vezeték­rendszert, célszerűen csőrendszert, amelynek egyes vezetékei különböző szintmagasságban közleked­nek a gőztérrel. A gőzből kiválasztott vizet a víz­tér szintje alá vezető, vagy a gőz egy részét a sza­badba vezető eszközök, vagy az említett eszközök egyaránt a vezetékrendszer szerves részét alkot­hatják. A szerelés szempontjából különösen elő­nyös, ha a vezetékrendszer szerkezeti hosszúsága szabályozható. A vezetékrendszer vezetékeit pél: , dául központosán elrendezett különböző átmérő­jű csövek módjára egymásban is helyezhetjük el. A vezetékrendszert közfalakkal elkülönített jára­tok is alkothatják. Evégből például az egymásba helyezett vezeté­kek közötti szabad keresztmetszetbe a kereszt­metszet szélességének megfelelően hornyolt csövet illeszthetünk. A hornyolt cső azonos irányba nyíló hornyaiknak egyik csoportjában a hornyok közle­kedhetnek, egymással. A gőzteret a találmány értelmében a tápvíztér­től fal, a gőzfejlesztő berendezés tűzfalától lega­lább meghatározott legkisebb szintmagasságot el­érő víztér különíti el. Célszerű, ha a víztér a táp­víztérrel például egyik végén a tápvíztérbe, má­sik végén a legalacsonyabb vízszint alatt a víz­térbe torkolló cső útján közvetlenül közlekedik. Célszefű továbbá, ha a felmelegedett víz áramlá­sát a víztérbe merülő, fölül a gőztérrel, alul a víz­térrel közlekedő edénnyel a tűzfal felé tereljük. Ily módon ugyanis egyrészt hatásosabbá válik a gőzfejlesztés, másrészt nyugodtabb a víztér vizé­nek mozgása. Részben a vízkőlerakódás megelő­zése, részben a gőz feltörésének megakadályozása végett az edény alsó közlekedő nyílásán vagy nyí­lásain át lefelé irányuló áramlás útjába egy vagy több terelőfelületet iktathatunk., Célszerű, ha a gőzt elvezető eszközöket a gőz­fejlesztő berendezés tartályában oldhatóan rögzít­jük és evégből oly eszközöket alkalmazunk, ame­lyek egyúttal biztosítják a fogyasztóhoz csatlako­zó szerv elhelyezkedésének szabatosságát. A ta­lálmány szerinti gőzfejlesztő berendezést a víztér­ből vagy a tápvíztérből melegvizet szolgáltató esz­közökkel is felszerelhetjük. Melegvízszolgáltatás végett azonban a felhasználandó vizet zárt veze­tékben a víztéren vagy a tápvíztéren vagy mind­kettőn átvezetve a víztér vagy tápvíztér vagy mindkettő vizének melegével is felmelegíthetjük. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti gőzfej­lesztő berendezés néhány példakénti kiviteli alak­ját tünteti fel, mégpedig az 1. ábra oly példakénti kiviteli alak hossz­metszete, amelynél a vezetékrendszert részben kör mentén elrendezett csövek alkotják; a 2. ábra oly további példakénti .kiviteli alak hosszmetszete, amelynél a vezetékrendszer csövei központosán egymásban helyezkednek el; a 3. ábrán oly vezetékrendszer keresztmetszetét tüntettük fel, amelynél a vezetékeket részben két központos cső közötti szabad keresztmetszetbe il­leszkedő hornyolt cső alkotja. A rajzon azonos hivatkozási szamok azonos al­katrészeket jelölnek. Az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alak ese­tén a 4 gőztérben az 5 tápvíztérben elhelyezkedő

Next

/
Oldalképek
Tartalom