137066. lajstromszámú szabadalom • Fatalp

Megjalent: 1961. június 30.' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.066. SZÄM 71. a. 18—28. OSZTÁLY — H—11906. ALAPSZÁM Fatalp Hollán Lajos kereskedő és Hütter János gyári munkás, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1943. augusztus 2. Ismeretes már sok olyan fatalp, melyeknél a talp harántirányú lécekből, bordákból, áll, melyek a legkülönbözőbb módon vannak egymással ösz­szeerősítve. így ismeretesek olyanok, melyeknél az egyes bordák a talp felső, a lábbal érintkező fölületén vannak textil, bőr vagy egyéb anyaggal összeeerősítve, összeragasztva. Ezek hátránya, hogy a felső összetartó réteg nagyon hamar elko­pik, szétesik, így az egyes alkatrészek egymástól elválnak, ezenfelül a járás közben a talp hajlé­konysága csak az egyes bordák szélességére ter­jed ki, ami által a járást igen erős kopogás kíséri. Ismeretesek oly megoldások ' is, melyeknél az egyes elemeket hosszanti furatukban elhelyezett fém, pl. acélhuzalok tartják össze. Ezek viszont azért hátrányosak, mert nedves időben való hasz­nálat folytán a huzalok megrozsdásodnak s így idő előtt használhatatlanná válnak. Ismeretesek végül oly fatalpak is, melyeknél az egyes bordá­kat egymással csuklópántok tartják össze, melyek, ha fémből készülnek, szintén megrozsdásodnak, hajlítási igénybevételre könnyen törnek. Vala­mennyi említett kivitel közös hátránya még, hogy járás közben az egyes bordák a járási felületen nagymértékben szétnyílnak, aminek folytán az egyes bordák között keletkező hasadékokba sár, homok vagy kavics juthat be, ami viszont újból az egyes alkatelemek széttörését idézheti elő. A találmány szerinti fatalp megszünteti ezeket a hátrányokat s nemcsak munkás-, vagy strand­cipők részére, de tetszetős kivitelű utcai haszná­latra alkalmas férfi, vagy 'női cipőkhöz egyaránt használható. A találmány értelmében a talp ugyan­csak harántirányú lécekből, bordákból áll, melyek azonban hosszanti furatukban elhelyezett nádbe­téttel vannak egymással szilárdan összekötve. Ez­által oly hajlékony fatalpat kapunk, melynek haj­lékonysága nem részleges, tehát nemcsak az egyes alkatelemekre kiterjedő és csuklószerű, hanem — a. valódi bőrtalphoz hasonlóan — a talp egész hosszára kiterjed. Ha a találmány szerinti fatal­pat nedvesség éri, az minőségében még javul, mert a nedvességet a nádbetét felszívja s ezáltal annak szívóssága, ellenállóképessége, hajlékony­sága csak növekszik. Emellett a nád szerkezete is olyan, hogy ha nedvességet kap, az a legna­gyobb igénybevételek mellett is tartós. A rajz a találmány szerinti fatalp példaképpeni kiviteli alakját mutatja, melytől a gyakorlatban a találmány lényegének érintése nélkül számos eltérés is elképzelhető. Az 1. ábra egy kiviteli alak metszetét, míg a 2. ábra annak felülnézetét ábrázolja. Az ábrázolt kiviteli alaknál a talp az egyébként ismeretes harántirányú —1— lécekből, bordák­ból áll, melyek két, vagy több —2— hosszfura­tukban egymással —3— nádvesszővel vannak ösz­szekötve, melyek végükön a talphoz —4— csava­rokkal, szegekkel, vagy faékekkel, vagy bármely más megfelelő eszközzel vannak hozzáerősítve. A?­egyes bordák alsó, tehát a földdel, valamint a felső, tehát a lábbal érintkező oldalainak hossz­élei a hajlékonyság növelésére —5— lekerekítés­sel készülhetnek. A találmány szerinti fatalpak a legkülönbözőbb alakban és, kivitelben készülhetnek, így magas, vagy alacsony sarokkal, ezenkívül tetszőleges szá­mú bordából állhatnak, melyek végigvonulhatnak a talp egész felületén,, vagy csak annak egy ré­szén. A nádbetétek nemcsak megszakításmente­sen, a talp egész bordákból álló részén vonulhat­nak végig, hanem azok több oly külön részből is állhatnak, melyek két vagy több harántbordát tar­tanak össze. A találmány szerinti fatalppal készült cipők felsőrésze tetszőleges ismert kivitelű lehet, szíjak­ból, vagy más felsőrészből is állhat. Az összetar­tó nádbetét szívóssága folytán a végek beékelésé­nél sem tudnak az egyes bordák kiszakadni, még erőművi beavatkozásra is alig választhatók egy­mástól szét, ellentétben az, eddigi bordákból álló fatalpakkal, melyek igen könnyen eltörtek. Az egyes bordák egymással való rögzítésére előnyö­sen belföldi, vagy spanyol nádvesszőt használunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Fatalp, azzal jellemezve, hogy harántirányú bordáit azok hosszfurataiba helyezett nádvessző tartja össze egymással.

Next

/
Oldalképek
Tartalom