137060. lajstromszámú szabadalom • Végtelen szalagfűrész, főként rönkfűrész

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.060. SZÁM 38. a. OSZTÁLY -- Z—2527. ALAPSZÁM Végtelen szalagfűrész, főként rönkfűrész Zengő János faiparos, Aszódon és Steier Ferenc intéző, Domonyban A bejelentés napja: 1943. augusztus 5. A találmány végtelen szalagfűrész, főként rönk­fűrész, amely megoldja az abbéli feladatot, hogy egyszerű, olcsó és könnyen szállítható szerkezetet kapjunk. Az új fűrész egyik jelentős előnye, hogy a vele való dolgozáskor nem vagyunk többé gyártelepekhez kötve, hanem a mindenkori ter­melőhelyen, pl. erdőn, gyümölcsösben, udvaron, egyaránt elvégezhetjük munkánkat. Nem szüksé­ges tehát előbb külön a fűrészhez szállítanunk a nehézkes rönköket vagy egyéb nyers darabokat, hanem mindegyikükhöz könnyűszerrel és gyorsan bárhová odaállíthatjuk a gépet. A találmány jellegzetessége, hogy a végtelen szalagfűrész, a szalag forgássíkjára merőleges értelemben, állványzatostól -— és célszerűen hajtó­művestől is — üzem közben oda-vissza elmozdít­ható. Ez annyit jelent, hogy mialatt a végtelen szalagfűrész üzemben van, az eredeti helyzetében nyugton fekvő rönk hossza mentén végig vándo­rolhatunk vele és a rönköt pallókká, deszkákká vagy egyéb műfaárukká szabdalhatjuk. A találmány további lényeges jellegzetessége, hogy a szalagfűrész egyenesben működő szakasza, rendszerint üzem közben, gyakorlatilag vízszintes. •Így alkalmazkodhatunk legjobban a rönkök szo­kásos fekvő helyzetéhez, anélkül, hogy a rönköket a gép munkaasztalára emelnünk, ott befognunk és hosszában tolnunk kellene és így fűrészelhet­jük azokat leggazdaságosabban pallókká vagy deszkákká, szóval a legkelendőbb darabokká. A fűrész, a szalag forgássíkjában, a szalag egyenes szakaszára merőleges értelemben, oda­vissza beállítható. E kivitel módját adja, hogy a mindenkori fűrészelendő áruk egyik, mégpedig éppen a fűrésezléstől függő méretét, pl. a pallók vastagságát, akár darabról darabra, tetszőlegesen megszabjuk. A rajzok vázlatos példákul tüntetik fel az új fűrész két kiviteli alakját. Az 1. ábra fekvő, a 2. ábra pedig álló fűrész távlati képe. Az 1. ábra szerinti esetben a végtelen —1— szalagfűrésszel —2— pallókká kell szabdalnunk a —3— rönköt. Az —1— szalagot —4— dobok körül vezetjük, amelyek —5— tengelyeit a —6— állványzathoz tartozó —7<*- kereten ágyazzuk. A —7— keret, egészében vagy részlegesen, asztal­lapként is szerkeszthető és rajta helyezzük el. önmagában ismere'es, ezért a rajzban fel sem tüntetett módon, az —1— szalagot hajtó, pl. vil­lamos vagy robbanó motort. Természetesen mind az —1— szalagnak, mind pedig az esetleges hajtó­szíjnak feszíthetőségéről is gondoskodunk. A —3— rönk mindkét oldalán egy-egy —8— sínt fektetünk, amiket gerendákkal vagy lécezett pallókkal is pótolhatunk. Ily módon, minden kü­lönös hozzákészülés nélkül, vágányszerű vezetéket adunk a gépnek, pontosan a kellő irányban. Ez a pálya szánvezetékszerű is lehet, pl. ha fageren­dákból épített —6— állványzatunk van. A —6— állványzat, üzemi elmozgása közben, —9— kerekeken jár, melyek az állványzat saját szállítókerekei lehetnek. A gép tehát egyszer­smind saját lábán vonulhat ki a mindenkori munkahelyre. A —7— keret —10— bilincsekkel megmarkolja a —6— állványzat —11— osőoszlopait, amelyeken mindenestül, vagyis az —1— szalaggal és ennek hajtóművével egyetemben, felfelé és lefelé eltol­ható. Avégett, hogy könnyein, de mégis pontosan és biztosan, szabályozhassuk ezt az eltolást, a —7— keret mindkét végét egy-egy, a —6— állványzatra ágyazott —12—• csavarorsó döfi át, amelyek me­netei —13— anyákba (kapaszkodnak és amelyek végei lazán forognak a —14— 'csapágyakban. A két —12— szabályozóosavar hajtószerkezete a —15— lánckerekek és a —16— lánc révén kap­csolatos egymással úgy, hogy az is elegendő, ha csupán az egyiküket hajtjuk. A leírt szalagfűrész működésmódja ezek után világosan megérthető. A gépet a helyszínére szál­lítjuk ki, ott a rönk mellé, vele párhuzamosan, vezetékeket fektetünk, a fűrészt megindítjuk és az állványzatot a vezetékeken eltoljuk. Midőn a rönkön az első vágást végigfűrészeltük, leemel­jük a kapott —2— pallót, azután a fűrészt, a —12— szabályozó csavarok segélyével, kissé fel­jebb emeljük és az állványzatot üresen vissza­húzzuk a rönk mellső végére, ahol a fűrész munkaszintjét, ugyancsak a szabályozó csavarok segélyével, a kívánt mérték szerint beállítjuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom