137048. lajstromszámú szabadalom • Ággyá alakítható ülőbútor

Megjelent: 1961. május 15. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.048. SZÁM 34. g. 11—21. OSZTÁLY — G—9135. ALAPSZÁM Ággyá alakítható ülőbútor Grosz Chaim Károly magánzó (Budapest) jogutódja törvényes örökösödés címén: Grosz Rezső kárpitosmester Budapest A bejelentés napja: 1940. november 23. Ismeretesek az oly egy- vagy többszemélyes ággyá alakítható ülőbútorok, melyeknek három vagy több fekvőfelülete közül kettő egymásra fektethető (többnyire egymásra hajtható), a bútor oldalfalai közül, vízszintes irányban kihúzható, és amelyeknek e két egymásra fektetett ülő-, illetve fekvőfelülete (párnázata) közül a felső oly módon helyezhető — illetve emelhető vagy hajtható át — a másik elé, az e célra szolgáló, alátámasztó részre, hogy az a bútort a kihúzás irányában meghosszabbítsa és így a bútor a meghosszabbítás (kihúzás) irányával párhuzamos fekvésre szolgáljon. Az ily bútoroknál a harmadik — és esetleges többi — fekvőfelület a bútor összecsukott állapotában — rendszerint — háttámla, mely a bútor nyitott állapotában fejtámla vagy fejrész céljára különféle módon lefektethető. E bútoroknak mindkét egymáson fekvő ülő-, illetve fekvőlapját (párnázatát) mindeddig rugózattal látták el abban a hitben, hogy egyrészt a kellő kényelem, másrészt az áthajtott párna kellő magassága csak így érhető el. A felső párna rugózása azonban igen költséges, komplikált és hoszszadalmas munkával jár, továbbá — áthajtás vagy emelés közben nem lévén szilárd, támasztó kapcsolata a bútor statikus részével — nincs kellő támasza, sem pedig állandóan azonos felfekvési alapja és ezért idő előtt tönkremegy. Mindezeken kívül az ilyen emelhető illetve áthajtható párnák rugózása — rendszerint— drága és súlyos merevítőszervek, mint pl. fa- vagy fémkeretek alkalmazását is szükségessé teszi. E hátrányok kiküszöbölése céljából olyan ággyá alakítható ülőbútort szerkesztettem, amelynél a — célszerűen — áthajtható, felső ülőpárnázat ru• gózat nélkül — célszerűen ún. tömött párnázassál — készül. Kísérletek útján rájöttem ugyanis arra, hogy az ilyesfajta bútor, csukott állapotában, mely állapotban ülésre használják, magának az alsó ülőpárnázatnak rugózása, elég erős rugózás és nem túl vastag és •— célszerűen — nem merev, ill. merevített felsőpárna alkalmazása esetén, az áttételeződés (értve ezalatt itt és a leírásban mindenütt a rugózás átérezhetőségében nyilvánuló mechanikai hatást) folytán, kellő kényelmet, illetve rugalmasságot nyújt akkor is, ha a rajta fekvő, felső ülőpárnázat rugózat nélkül készül. Rájöttem továbbá arra is, hogy a bútor nyitott állapotában — tehát ágyként használva — a rajta fekvő személy vagy személyek testének súlypontja csak a csukott állapotban alsó ülőpárnát képező, nyitott állapotban pedig közbenső helyet elfoglaló fekvőfelületre (párnázatra) és — kisebb mértékben — a fej támaszra esik, míg a meghoszszabbításra szolgáló — célszerűen áthajtott — párnára csak az ágyon fekvő személy vagy személyek lábai kerülnek, amelyek rugózással való alátámasztása a kellő kényelem eléréséhez annál kevésbé szükséges, mert fekvésénél elenyésző súlyt képviselnek. A meghosszabbításra szolgáló — célszerűen — áthajtható párna kellő magasságát, a rugózás elhagyása mellett, úgy értem el, hogy az e párna alátámasztására szolgáló részt — pl. kihúzható és emelhető és süllyeszthető lapot — megfelelő magasságra helyezhetővé, pl. a szokottnál magasabb szintre emelhetővé szerkesztettem. Minthogy ugyanis a rugózás nélküli, felső párna —célszerűen — merevítés nélkül készül, szükséges, hogy a bútor nyitott állapotában alátámasztó rész kerüljön alája, melyre ráhelyezhető. Ha ezt az alátámasztó részt magasab szintre hozzuk, akkor az alsó és felső (illetve áthajtott) ülő- illetve fekvőfelületek a bútor nyitott állapotában azonos szintre hozhatók, dacára annak, hogy a felső (rugózatlan) párnázat — az alsó párnázat rugózatának kellő áttételeződése céljából — vékonyabbra készül; mint az alsó (rugózott) párnázat. A felső párna az alsóról teljesen leemelhetően vagy egyik oldala mentén azzal csuklósan kapcsolva, esetleg a csuklósan összekapcsolt oldalon öszszekárpitozva készíthető. A találmány egyik célszerű kiviteli alakja szerint a rugómentesen készülő, felső ülő- illetve fekvőpárnázatot készíthetjük gumival, gumiszerű vagy szivacsszerű anyaggal. Ez az ülés puhaságát emeli. A találmány egy másik célszerű változata az, melynél az áthajtott párnát alátámasztó részt rugalmasra, pl. rugalmas farácsozatból vagy sodronyból készítjük.