137042. lajstromszámú szabadalom • Kettős üvegezésű szárnyasablak

Megjelent: 1961. május 15. $1 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.042. SZÁM 63. b. 1—8. OSZTÁLY - B—16007. ALAPSZÁM Targonca Bolyán Antal asztalossegéd, Üjpest A bejelentés napja: 1943. augusztus 16. Ismeretesek a^ mezőgazdaságban, kereskedelem­ben és a szállítmányozó iparban az előnyösen fából készült, egykerekű, emberi erőre készített targoncák, amelyek áru, anyag és általában teher szállítására alkalmasak. Gyakran tapasztalható hátrányuk azonban, hogy ismert alaki kiképzésük folytán — különösen használaton kívül — arány­lag nagy férőhelyet igényelnek és ennélfogva el­raktározásuk, valamint szállításuk körülményes. A találmány az itt említett hátrányokat van hivatva megszüntetni és lényege abban van, hogy a targonca egymással csuklósan kapcsolt és egy­másra forgatható részekből áll, mégpedig előnyö­sen a járókereket hordozó és a teherfelvevő felü­letet alkotó középrészből, továbbá az erre forgat­ható támlából, valamint a középrész mellé for­gatható két fogantyúból. A mellékelt rajz a találmány szerinti targonca példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra oldalnézet használati helyzetben, a fo­gantyú egy részének letört állapotában.. A 2. ábra ugyancsak oldalnézet, de a targonca összecsukott állapotában, míg a 3. ábra a 2. ábrához tartozó felülnézet. A magában véve ismert módon fából készült, a teher felvételére szolgáló, tulajdonképpeni tar­goncatestet vagy középrészt a négyszögkereszt­metszetű, hosszanti két (a) és közbenső (b) tartók, 'valamint a mellső (c) és hátsó (d) haránttartók al­kotják. A két szélső (a) hossztartó mellső végében (e) járókerék van szokásos módon forgathatóan ágyazva. Ugyancsak a két szélső (a) hossztartón — ezek­nek egy közbenső helyén — van az (f) csapok kö­rül felállíthatóan (1. ábra) és lefektethetően (2. és 3. ábra) ágyazva a négyszögkeresztmetszetű (g) lécekből készült támla, mely használati állapotá­ban az 1. ábrán feltüntetett helyzetet foglalja el, mikor is a (c) haránttartóra támaszkodik. A (g) lécek által határolt terület kitöltésére vékonyabb, belső (h, h) léceket erősíthetünk meg a (g) keret­léceken. A támla leforgatott helyzetében a haránt­irányú (g) léc a közbenső (b) tartóra támaszkodik. A targonca két (i) fogattyúja a hosszanti két (a) tartóban megerősített (k) csapok körül forgat­ható úgy, hogy összecsukott állapotban a két fogantyú az (a) tartók mellé kerül. Az (i) fogan­tyúk használati helyzetükben (1. ábra) a (d) ha­ránttartónak az (a) hossztartókon túl kiálló (di, illetve d2) végeibe ütköznek alulról, mely végek azonban nem gátolják a fogantyúkat abban, hogy összecsukás céljából (x) nyílirányban elforgatva, az (a) hossztartók mellé hozassanak. A targonca összecsukásakor a támlát (y) nyíl irányában for­gatjuk el. A targonca középrészét három helyen támaszt­juk alá, nevezetesen elől a (e) járókerékkel, hátul pedig a két (a) hossztartóban megerősített, U alakban meghajlított huzalból készült (m) lábak­kal. A targoncalábak természetesen fából is ké­szíthetők és csapolás útján rögzíthetők a hossz­tartókban. Szabadalmi igénypontok: 1. Targonca teherszállításra kézierővel, azzal jellemezve, hogy egymással csuklósan kapcsolt és egymásra, illetve egymás mellé forgatható ré­szekből áll. 2. Az 1. igénypontban meghatározott targonca kiviteli alakja, melyet az jellemez, .hogy járókere­ket hordozó és teherfelvevőfelületet alkotó kö­zéprészből, erre forgatható támlából és a közép­rész mellé forgatható két fogantyúból áll. 3. A 2. igénypontban meghatározott targonca kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a közép­résznek a targoncalábak fölött elrendezett haránt­tartója mindkét végén túlnyúl a hosszanti oldal­tartókon és a túlnyúló végek, mint ütközők, fel­fekvést nyújtanak a fogantyúk számára. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogí'Könyvkiadó igazgatója 610143. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom