137030. lajstromszámú szabadalom • Szakajtó

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.030. SZÁM 38. d. OSZTÁLY — G—9604. ALAPSZÁM Szakajtó Gyárfás György asztalossegéd, Budapest A bejelentés napja: 1942. november 12. Mint ismeretes, a kenyérsütésnél használt szakajtók eddig általában fonás útján készültek. Minthogy azonban a szakajtóik, különösen ipari üzemben, igen sűrűn, esetileg naponta többször is használatba kerülnek, a fonott szakajtókhoz kívánatos volt nemesebb anyagot használni, amely gazdaságilag válságos, különösen háborús időkben gyakran nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. A találmány oly szakajtó, mely a szokásos nyersanyagok hiányában is akadálytalanul előállítható, minthogy teljes egészében fából van, mégpedig úgy, hogy palástja egy vagy több darab tömör fából alakítódik ki, feneke pedig alkalmas módon, pl. szögeléssel és/vagy enyvezéssel van a palásthoz erősítve. A mellékelt rajz a találmány több kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra egy kiviteli példa hosszmetszete, a 2. ábra ennek felülnézete. A 3. ábra egy másik kiviteli példa hosszmetszete, a • 4. ábra ennek felülnézete. Az 5. ábra egy további kiviteli példa keresztmetszete. Végül a 6. ábra egy, az előbbiektől eltérő elvek alapján előállítandó kiviteli példához való palást nézete az előállítási eljárás egy szakában. Az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alaknál az (a) fenékhez erősített (b) palástot tömör tömbből fűrészeljük ki. A középből kieső, ugyancsak tömör darabból további — kisebb méretű — palástokat készíthetünk. Előnyös lehet, ha a tömbbe megmunkálás előtt merőleges szálú, megfelelő vastagságú táblákat eresztünk be oly módon, hogy az elkészült szakajtó végeiben repedés-és vetemedésgátló (c) vértezetek alakulnak ki. A 3. és 4. ábrák szerinti szakajtónál a palást •(d) végdarabokból és (e) oldallapokból áll, melyek (f) eresztékek révén kapcsolódnak. Az (e) oldallapok kisebb falvastagságot és így kevesebb anyagot igényelnek, mint a (d) végdarabok, mert a fa száliránya előbbieknél kedvezőbben választható. Az 5. ábra oly kivitelt mutat, melynél a (g) palást belső felülete barázdált. E barázdák lehetővé teszik a kenyér kelése alkalmával bennszoruló levegő megfelelő elhelyezkedését. A palást előállításánál eljárhatunk úgy is, hogy a 6. ábrán feltüntetett, síik, patkószerű (h) terítéket állítjuk elő és a fahajlítás magában véve ismert módszereivel a kívánt alakra hozzuk, majd végeit, megfelelő ferde lemetszés alkalmazása mellett, pl. enyvezéssel egyesítjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Szakajtó, melyre jellemző, hogy palástja egy vagy több tömörfa darabból van kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti szakajtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy palástvégeibein beeresztett, repedés- és vetemedésgátló erősítés van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szakajtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy palástja végdarabokból és oldallapokból áll. 4. A 3. igénypont szerinti szakajtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az oldallapok falvastagsága kisebb, mint a végdaraboké. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti szakajtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a palást részei ereszték révén vannak egyesítve. 6. Az 1. igénypont szerinti szakajtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy palástja sík terítékből hajlított.. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti szakajtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy palástjának belső felülete barázdált. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 610141. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23,