137000. lajstromszámú szabadalom • Készülék fényjelző jelek létesítésére

Megjelent: 1961. május 1*5. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÁ 137.000. SZÁM 54. h. 3—5. OSZTÁLY — R—8746. ALAPSZÁM 73 ¥.0 Készülék fénylő jelek létesítésére Dr. Ringleb Oskar Alexander vegyészmérnök, Berlin-Wannsee A bejelentés napja: 1943. október 20. Németországi elsőbbsége: 1942. október 23. A találmány fénylő jelek létesítésére való ké­szülék. Ismeretesek már fénylő jelek létesítésére való olyan készülékek, amelyeknél fényátbocsátó, eset­leg színezett anyagból álló jelek, például betűk, fényáthatlan pajzslemezek az egyes jeleknek meg­felelő kivágásaiba vannak illesztve és egy vagy több mögöttük elhelyezett fényforrással vannak megvilágítva. Ismeretes továbbá az is, hogy az ilyesfajta készülékek fényintenzitása és ezáltal hasz­nálati értéke úgy fokozható, hogy a beillesztett je­leket bár fényátbocsátó, de optikailag zavarosító diszperzoidokkal elegyített anyagból állítjuk elő, és ezeket, a már említett módon, szintén a fény­áthatlan pajzslemez mögött elhelyezett fényforrás­sal világítjuk meg. Az ilyen készülékeknek főként az a hátrányuk van, hogy a szemlélési irányban aránylag mély térre van szükségük, hogy a pajzslemez mögötti tér a szemlélő számára láthatatlan, és hogy a kér­déses jelek" megvilágítatlan állapotban, napvilág­nál, rendszerint csak kevéssé feltűnőek és így csak igen csekély mértékben hívják fel magukra a figyelmet. E készülékek ezért csak bizonyos esetekben, aránylag szűk korlátok között használ­hatók, és például kirakatokban, valamint házfa­lakon, a gyalogforgalom szempontjából legkedve­zőbb, a házfalra merőleges elrendezésben, vagy például tetőgerinceken, legfeljebb igen korlátozott mértékben alkalmazhatók. A találmány szerinti készülékekkel e nehézsé­geket és hátrányokat mind elkerüljük. Lehetővé válik tehát az, hogy a jelek mögötti teret is lás­suk, a szemlélési irányban rendkívül kis tér legyen elegendő, a jelek megvilágítatlan állapotban, nap­pali fénynél is kellőképpen kiemelkedjenek, min­denekelőtt pedig, hogy az említett harántrendezés és tetőgerinceken való elhelyezés is lehetségessé váljék. Ezenkívül a találmány szerinti készülék még az egész készülék használati értékét szintén lényegesen fokozó, különleges világítástechnikai természetű előnyökkel is jár, amelyeket, az ugyan­csak ismert átlátszó, jelkivágásokkal ellátott és oldalirányban átvilágított lapokból álló készülé­kekkel nem lehet elérni. Ez a fénylő jelek létesítésére való találmány szerinti készülék teljesen fényáteresztő („voll­transparent") előnyösen festetlen anyagú sík vagy nem sik lapból áll, amelyben önmagában véve ismert módon jelek, például betűk vannak kivág­va, mégpedig egységes vagy több, célszerűen szo­rosan egymásmellett fekvő furatok alkotta kivá­gások alakjában, és e készüléket továbbá az jel^ lemzi, hogy e kivágásokba megfelelő szelvényű, átlátszó, esetleg festett, optikailag zavarosító disz­perzoiddal kevert anyagból álló, önmagában véve ismert betétjelek vannak helyezve és hogy e lap önmagában véve ismert módon, egy, több vagy valamennyi oldalélén, a szemlélő számára rejtett, esetleg színes vagy fényszűrő mögött elhelyezett, fényforrással van megvilágítva. A sík vagy nem sík lap anyagaként például üveg vagy előnyösen teljesen fényáteresztő mű­anyag, mely célszerűen időjárásálló, alkalmazható. A jelkivágásokat ezekbe a teljesen fényáteresztő lapokba bármely alkalmas, a kérdéses anyag szem­pontjából megfelelő módon készíthetjük, például becsiszolhatjuk, bevághatjuk, bemarhatjuk, befű­részelhetjük vagy befúrhatjuk. Az ezekbe a kivá­gásokba helyezendő átlátszó, esetleg festett, opti­kailag zavarosító diszperzoidokkal elegyített anyagból álló jeleket célszerűen megfelelő, példá­ul opaleszkáló, fluoreszkáló vagy foszforeszkáló diszperzoiddal elegyített műanyagból állíthatjuk elő, mégpedig akár öntés, fröccsentés, kivágás, ki­fűrészelés útján, vagy bármilyen más módon, pél­dául megfelelő sávok vagy szalagok hajtogatása útján is. Ha olyan kivágásokról van szó, amelyek­nél, mint például az O betűnél, egy később meg­tartandó középső mező is kiesik, úgy ezt a beillesz­tett jellel természetesen ismét beillesztjük, és szükség esetén, ugyanúgy mint a jeleket, valamely áttetsző ragaccsal ragasztjuk be, ha csak megfele­lő tartórészek meghagyásával nem gondoskodunk arról, hogy kivágások csak a mindenkor megkí­vánt terjedelemben keletkezzenek illetve legye­nek jelen. Hasonlóképpen ajánlatos az is, hogy a kivágá­soknak és beillesztett jeleknek falfelületeit simá­ra, célszerűen a teljes fényátbocsátóképesség el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom