136970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mangán- és foszfortartalmú vasércek kohósításakor a mangán és foszfor szétválasztására
Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.970. SZÁM 18. b. 1—3. OSZTÁLY — V—4369. ALAPSZÁM Eljárás mangán- és foszfortartalmú vasércek kohósításakor a mangán és foszfor szétválasztására Visnyovszky László főmérnök, Diósgyőr és vitéz Horthy István, Magyar AH. Vas-, Acélos Gépgyárak, Budapest A bejelentés napja: 1943. július 20. A találmány eljárás nagy mangán- és foszfortartalmú vasércek mangán és foszfor tartalmának kohósítás közbeni szétválasztására abból a célból, hogy az ércek mangán és foszfortartalmát egymástól függetlenül hasznosíthassuk. Nagy mangántartalmú vasérc alatt olyan vasércet értünk, amelyben a mangántartalmon 1 tonna Fe-t számítva legalább 250 kg. Ily vasércek nagyolvasztóban való kohósításakor a foszfor csaknem teljes redukálása mellett az érc mangántartalmának körülbelül kétharmad része redukálódik s így az eddigi eljárásokkal nagy mangán- és foszfortartalmú vasércekből csak' foszfor- és mangántartalmú nyersvas, úgynevezett foszfórostükrös nyersvas gyártható, mimellett. az érccel bevitt mangántartalomnak körülbelül 1/3 része a nagyolvasztó salakjában elvész. Az ércek foszfor és mangán tartalmának szétválasztása kohósítás előtt foganatosított ércelőkészítéSíSel, például mágneses osztályozással, vagy flotálással a legtöbb esetben szintén nem valósítható meg. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a nagyolvasztóban a kohósítást úgy foganatosítsuk, hogy az érc foszfortartalma redukálódik, a mangánnak pedig több mint 80%-a elsalakul és így a nyersvas nagy foszfortartalom mellett csak minimális mangánt tartalmaz. A találmány szerinti eljárassál foszfor- és mangándús vasércekből közvetlenül alacsony mangántartalmú Thomasnyersvas gyártható. A találmány értelmében a mangán- és foszfordús érceket a mangán és a foszfor szétválasztása T-'égett a nagyolvasztóban, savanyú salakképzés közben dolgozzuk fel nyersvasra. Emellett előnyösen a kohósításkor 700 C° alatti hőmérsékletű, például előnyösen 500 Cc hőmérsékletű levegőt fúvatunk a kohóba. A savanyú salakképzés végett bázikus jellegű kísérő kőzet esetén savanyú érceket vagy kvarcot, vagy például vörösiszapot, . vagy bauxitot huzagolunk és a salak savanyúságát ezzel növeljük. Előfordulhat azonban, hogy az eljárással feldolgozandó mangán- és foszfortartalmú ércek kísérő kőzete olyan, hogy magábanvéve is savanyú salakot ad. így például a macskamezői vasérc 30% kovasavat és timföldet és csak körülbelül 10% kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Ha a kísérő kőzet kellő mértékben savanyú jellegű, úgy ennek fokozása végett sok esetben külön hozag alkalmazása nem szükséges. Különösen előnyös, ha a salakszámot p = 0,18—0,2-re állítjuk be. E leírásban salakszám alatt a CaO + MgO Si02 + Al 2 0 3 viszonyt értjük. A nagy mangán- és foszfortartalmú érceknél p = 0,2 salakszám mellett a mangánnak körülbelül 90—95%-a elsalakul, míg a foszfornak csaknem 100%na a vasban redukálódik. Az eredmény tehát nagy mangántartalmú és foszforszegény salak, továbbá mangánszegény foszfortartalmú nyersvas, amely a Thomas-eljárással dolgozható fel tovább. ' , Előnyös, ha a kohósítás közben viszonylag alacsony medencehőmérsékletet tartunk fenn és evégből a szokásosnál hűvösebb, például — mint fent már említettük —• a normális 700—800 C° hőmérsékletű levegő helyett, hidegebb levegőt, előnyösen körülbelül 500 C° hőmérsékletű levegőt fúvatunk. Az ilyen alacsony hőmérséklet a mangán redukálását megnehezíti. A hidegebb járat további előnye, hogy a nyersvas kevesebb szilíciumot tartalmaz. Egyébként az eljárást a szokásos módon foganatosítjuk és normális nagyolvasztóbélést alkalmazunk. Példa: A macskamezői vasérc összetétele a következő: Fe 18 —20% Si02 20—22% Mn 14 —16% AI2O3 4— 5%: P 0,7—0,9% CaO 2— 3% S 1 —1,5% MgO 2— 3<>/0 Az anyagot a nagyolvasztóba vittük és ahhoz külön savanyító hozagot nem adagoltunk, mert a kísérő kőzet már önmagábanvéve is savanyú salakot ad. A befúvott levegő hőmérséklete 500
