136969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fapoliózák előállítására fából, szalmából és egyéb növényi kiindulási anyagokból

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS .TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.969. SZÁM 8. o. 12. o. 5—10. OSZTÁLY — Sch—6396. ALAPSZÁM Eljárás fapoliózák előállítására fából, szalmából és egyéb növényi kiindulási anyagokból Hermann Schubert cég, Zittau i/Sa. A bejelentés napja: 1943. július 13. Németországi elsőbbsége: 1942. július 13. A találmány eljárás fapoliózák előállítására fá­ból, szalmából és egyéb növényi kiindulási anya­gokból. A találmány különösen ilyen poliózáknak cukor, illetve oellulóza mellett való előállítására, valamint cukornak, illetve cellulózának, mint pe­dig oldható fapoliózáknak és ezenkívül vízben, il­letve alkáliákban oldódó ligninanyagoknak és nem oldódó ligninanyagoknak előállítására vonatkozik. A találmány továbbá az oldódó fapoliózák külön­böző, alább részletesen megjelölt célokra való fel­használását, is érinti. Fapoliózák alatt Staudinger „Fortschritte der Chemie, Phyzik und Technik der makromolekula­ren Stoffe" 2. kötet 75. oldal <JF. Lehmann kia­dás, München) szerint a pentozán-, hexozán- és pentozán-hexozán-csoport poliszacharidjait értjük. Karrer: „Einführung in die Chemie der poly­meren Kohlenhydrate" 1925. 226 oldal (Aka­dem. Verlagsgesellschaft Leipzig) az elfáso­dott sejtekben előforduló poliszacharidokat, me­lyek könnyen hidrolizálható sejtfalösszetevők, kö­vetkezőképpen deffiniálja: Csoport Monoszaccharidok . Poliszaccharidok I. Pentozánok d-xiloz xylánok 1-arabinoz arabánok glukánok: oellulóza, ' d-glukoz keményítő, glikogén, lichenin II. Hexozánok d-mannoz mannánok d-galaktoz galaktánok d-fruktoz fruktánok: inulin, irizin stb. III. Pentozán— pentozok és pl. arabo-galaktánok, Hexozán hexozok xylo-glukánok Az ilyen poliszacharidok, vagy amint a további­akban nevezzük: fapoliózák a fa, illetve szalma jelentős részmennyiségét teszik ki, amint ez áz alábbi táblázatból is kitűnik, melyet Hägglund „Holzchemie, 1939. 245. oldal (Akadem, Verlegs­gesellschaft, Leipzig) és H. Pringsheim „Die Poly­saccharide 1931. 111. oldal (Verlag Springer, Ber­lin) adataiból állítottunk össze. A fapoliózok elterjedése a fa- és szalmafélékben Fapoliózák %-ban pentozánok hexozánok Lucfenyő 6,20 17,80 Erdei fenyő 8,70 12,78 Bükkfa 17,79 4,26 Nyirfa 23,20 4,61 Rozsszalma 26,20 — Zabszalma Kukoricaszalma' Rizsszalma 21,33 23,54 27,67 A fának cellulóza előállítása végett való ismert feldolgozásánál ezek az anyagok kémiailag elég jelentős változást szenvednek akként, hogy a meg­változott termékek kielégítő módon nem értéke­síthetők. A cellulóza előállítására irányuló eljá­rásoknál az a fontos, hogy meghatározott polime­rizációs foknál nem alacsonyabb polimerizációs fokú rostképző cellulózát állítsanak elő, úgyhogy a kísérőanyagokat, például a lignint is mellékes­nek tekintik. A találmány értelmében a cellulóza könnyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom