136961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakított képződmények előállítására polivinilkloridból vagy ennek kevertpolinerisátumaiból

Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.961. SZÁM 39. b. 16—27. OSZTÁLY - F-10575. ALAPSZÁM Eljárás alakított képződmények előállítására polivinilkloridból, vagy ennek kevertpolimerizátumaiból I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. augusztus 13. Németországi elsőbbsége: 1942. október 15. A polivinilkloridnak használati tárgyakká való alakításánál eddig akként jártak el, hogy a por alakú polivinilkloridot hengerműveken, csigasaj­tókban, vagy hasonló gépekben magasabb hőmér­sékleten nyomás egyidejű behatása mellett bizo­nyos ideig megmunkálták és ekként képlékennyé tették és ezt követően a forró képlékeny masszát a műanyagoknál használatos egyéb munkagépek­ben használati tárgyakká dolgozták fel. Egyéb, vagyis melegben megkeményedő mű­anyagokat, mint pl. a fenolformaldehidgyantákat eddig gyakran akként alakították, hogy az emlí­tett gyanták előkondenzálási termékeit hidegen nagy nyomás alkalmazásával poralakban labda­csokká, brikettekké, tablettákká, vagy előformák­ká alakították, majd hidegen a végső formába helyezték és ott nyomás és hő alkalmazásával tovább alakították. Az említett előkondenzálási termékek jó hővezetőképessége következtében az anyag gyorsan meglágyult, szétfolyt és a formát kitöltötte. Ha a nyomás alatti hőbehatás elegendő hosszú ideig tartott, a teljesen megkeményedett tárgyak a formákból eltávolíthatók, mimellett a tárgyak eltávolítása közben a formákat gyakorla­tilag nem kellett hűteni. Hasonló munkamód a polivinilklorid, illetőleg annak kevert-polimerizátumai alakításánál nem volt alkalmazható. Eltekintve attól a körülmény­től, hogy ezeknek a műanyagoknak rossz a hőve­zetőképességük és a fenolformaldehid- előkon­denzálási termékekkel szemben melegben való alakítás közben a folyékony fázison nem men­nek át, hanem csupán képlékennyé válnak, ezek az anyagok hőbehatás következtében nem kemé­nyednek meg, úgyhogy a formát messzemenően le kellene hűteni, mielőtt a kész sajtolt test a for­mából eltávolítható volna. Ilyen munkamód eseté­ben azonban a melegszükséglet igen nagy volna. Ügy találtuk, hogy polivinilkloridot, illetőleg ennek kevertpolimerizátumait igen egyszerű mó­don akként dolgozhatjuk fel, hogy elöljáróban ugyancsak hidegen labdacsokká, tablettákká, bri­kettekké, vagy előformákká sajtoljuk és ezután pl. fűtőszekrényben legalább 160 C° alakítási hő­mérsékletre hevítjük, miközben a sajtolt testek alakjukat megtartják. A forró sajtolt testeket ez­után hideg formában nyomás alkalmazásával ala­kítjuk és a formából azonnal újból kivehetjük, úgyhogy tehát kevés szerszámmal tömeges előállí­tás válik lehetővé. A forma váltakozó felfűtése és lehűtése ennek megfelelően elmarad. A hideg forma által előidézett megrezzentés és a polivinil­klorid nagy horonyérzékenysége ellenére feszült­ségmentes tárgyakat kapunk, melyeknek fizikai tulajdonságai az egyéb eljárások szerint előállí­tott tárgyak tulajdonságaitól semmiben sem tér­nek el. Az elősajtolt termékekhez természetesen szük­ségszerint síkossá tevő anyagokat, stabilizátorokat, töltőanyagokat, festékeket és egyebeket keverhe­tünk. Szabadalmi igénypont: Eljárás alakított testek előállítására polivinil­kloridból vagy ennek kevertpolimerizátumaiból,, nyomás és hő behatásával, melyre jellemző, hogy az említett műanyagokat poralakban hidegen labdacsokká, tablettákká vagy brikettekké sajtol­juk, a sajtolt testeket szokásos alakítási hőmér­sékletre hevítjük, majd hideg formákban nyomás alkalmazásával kész cikkekké alakítjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 604967. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom