136938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy- vagy többszínű fényképészeti ránézeti és átnézeti képeknek kromogén előhívással való előállítására
_____ • Megjelent: 1961. május 15. ORSZÁGOS TAIÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.938 SZÁM. 57. b. 12-1'f. OSZTÁLY — F-9499. ALAPSZÁM Eljárás egy- vagy többszínű fényképészeti ránézeti és átnézeti képeknek kromogén előhívással való előállítására I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, .Frankfurt/Main A bejelentés napja: 1941. augusztus 13. Németországi elsőbbsége: 1949. augusztus 16. Ismeretesek olyan eljárások, amelyekkel színes fényképészeti képek íestékképzők és előhívóanyag alkalmazásával állíthatók elő. Emellett a festékképzőket vagy az előhívóanyaggal egyidejűleg oldatban alkalmazzák, mimellett a látens ezüstkép előhívásékor egyrészt az előhívóanyagból, másrészt a festékképző anyagból az ezüstkép mellett festékanyagkép keletkezik, amely az ezüstkép eltávolítása útján elszigetelhető, vagy pedig a festékképzőanyag már az előhívás, illetőleg a megvilágítás előtt a halogénezüstrétegben van. Ebből a festékképzőanyagból és az előhívó oxidációs termékeiből az előhívás folyamata közben az ezüstkép mellett festékanyagkép keletkezik. A festékanyagkép előállításának ez a folyamata különösen a többszínű fényképezés. céljaira igen alkalmas és a többréteges eljárásoknál gyakorlati jelentőségre tett szert. E többréteges eljárásoknál, amelyeknél az egyes rétegekben ugyanazzal az előhívóanyaggal és különböző festékképzőanyagokkal színes részképeket állítanak elő, különös jelentősége van annak, hogy az egyes színes részképek színárnyalatait úgy hangoljuk össze, hogy a szubtraktív háromszínű fényképezés elméleti követelményeit a lehetőség szerint kielégítsük. Különösen fontos, hogy ' ezt a követelményt a negatív-pozitív-eljárásban kielégítsük. E negatívpozitív-eljárás a festékanyagösszetevőkből előállított festékanyagok spektrális viselkedésével szemben fokozott követelményeket állít fel. Az eljárás mindenekelőtt megköveteli, hogy a kék festékanyagok a színkép. zöld és kék részében jó átbocsátó képességűek legyenek. Ily összetevők előállítására, amelyek a színkép zöld és kék részében jó átbocsátó képességű kék festékanyagokat adnak, néhány eljárás ismeretes, így például javasolták már a kapcsolódásra képesfenolok és naftolok halogénezését. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya van, hogy az ilyen halogénezés következtében a naftolok oldhatósága nagymértékben csökken, úgy, hogy bizonyos esetekben, mint például a javasolt pentabrómnaftol esetében gyakorlatilag nem lehet az előhívóba elegendő mennyiségű összetevőt bevinni. Naftolok helyett javasolták már felkondenzált nitrogéntartalmú 6 gyűrűs fenoloknak, tehát oxikinolinoknak alkalmazását. Kitűnt azonban, hogy az ezekkel az oxikinolinokkal kapott festékanyagok árnyalata alig különbözik a naftóiból előállított analóg festékanyagokétól, úgy, hogy gyakorlati célokból meglehetősen mindegy, hogy a-naftolokat vagy kinolinokat alkalmazunk. Ismeretes továbbá, hogy 3 egymásra kondenzált gyűrű, például, 1-oxiantracén, igen zöldes árnyalatú kékeszöld festékanyagokat ad. Ez a 'test azonban levegővel szembeni rendkívül érzékenysége miatt — ezt a festékanyag összetevőt tartalmazó előhívók levegőn rövid idő alatt megfeketednek — gyakorlatilag nem jön számba. Oxifenantrének ugyancsak erősen zöld árnyalatú tónusokat adnának, ezek a testek azonban nem jönnek számba, mert azok technikai méretekben való előállítása eddig nem sikerült. A találmány értelmében mint festékanyagképzőket kapcsolódásra képes oly oxivegyületeket alkalmazunk, amelyek oly difenilgyökkel vannak helyettesítve, mely egyidejűleg vízben oldhatóvá tevő és illetőleg vagy diffúziógátló csoportokat tartalmazhat, amelyekhez tartozó kinonimfestékanyagoknak különösen jó abszorpcióképességük van a rövidhullámú infravörösben és jó átbocsátóképességük a színkép zöld részében, úgy, hogy ezek az anyagok különös mértékben alkalmasak a kromogén előhívásnál a festéknegatív-elj árashoz. Ezek a vegyületek a halogénezett fenolokkal és naftolokkal, valamint az o-oxifenilbenzilvegyületekkel és a zöld kapcsolókként szintén javasolt oxifahéj savakkal szemben mindenekelőtt azzal tűnnek ki, hogy konstituciójuk következtében könnyen tovább helyettesíthetők, úgy, hogy nehézség nélkül láthatók el helyettesítőkkel és ily módon oly tulajdonságokat vesznek fel, amelyek sokféle fényképészeti célból különösen fontosak. Ilyen tulajdonságok példáiként megemlítjük a zselatinnal szembeni diffúzióállóságot, hígított alkatiakban való jó oldhatóságot. Ez a jó helyettesíthetőség az árnyalatoknak, minden kívánt módon való